Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Talán már az 1050-es években Béla herceg, de fia, Géza az 1060-as évek második felében bizonyosan a királyhoz hasonló udvartartást épített ki Nyitrán, Megjelentek a herceg környezetében is a különböző méltóságviselők és a hercegi udvar a királyi udvarhoz vált hasonlóvá.13 4 Már Béla, majd Géza is gyakorolta az egyik legfontosabb királyi felségjogot és saját pénzt verettek.13 5 A hercegi pénzek minőségükben, súlyukban jobbak voltak az uralkodó által Esztergomban készíttetetteknél.13 6 A méltóságjelvények is tükrözték a hercegek hatalmi igényeit. A megszülető dukátus szimbóluma a kard volt, amelyben kifejeződött a hercegek határvédelmi, katonai funkciója. A krónikakompozíció ismert jelenete az 1050-es évek végén Várkonyban, mikor I. András próbára kívánta tenni Béla herceget, egyértelműen bizonyítja, hogy a korona a rex, míg a kard a dux hatalmát jelképezte.137 Géza hercegsége alatt ezzel szemben a kard helyébe már a korona lépett, mint hercegi insignium. A krónika a 122. fejezetében a mogyoródi csata után László herceggel mondatja el Vid ispán holteste felett: „lándzsa járta át szívedet, amely hercegségre sóvárgott, és a fejedet, amely a koronát kívánta, kard hasította át."13 8 Gerics József joggal értelmezi úgy ezt a fejezetet, hogy itt egy hercegi koronára történik utalás.13 9 Györffy György szerint a Szent Korona alsó, görög részén Gézát még nem királyi méltóságjelvényekkel ábrázolják, hanem a hercegiekkel, és insigniumax között a kard mellett egy éköves sapka (korona) is megfigyelhető. Úgy tűnik, hogy a krónika még egy helyen utal a herceg koronájára. 1076 karácsonyán Szekszárdon Géza felajánlotta Salamonnak, hogy lemond a trónról, visszaadja a királyságot, csupán az őt jogosan megillető koronát és az ország harmadrészét tartja meg.14 0 A korona megjelenése a dukátus hatalmi szimbolikájában egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a hercegség intézménye egyre nagyobb mértékben a királyi hatalomhoz hasonult 134 Hercegi méltóságviselők említése törvényekben pl. László III/3.; Kálmán 1/9-12., 1. Závodszky L.: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények i. m. 174. és 184-185. 135 Kovács László: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Bp. 1997. 104-107. (Béla herceg) és 124-126. (Géza herceg). 13b A hercegi és a királyi pénzek eltérő pénzlába bizonyossá teszi, hogy nem közös verdében készültek a veretek, tehát a hercegi pénzverés nem köthető Esztergomhoz. A szlovák kutatás, például Ján Hunka szerint a hercegi pénzverés központja Nyitra volt, 1. Ján Hunka: Das Münzwessen ungarischen Herzöge in der zweiten Hälfte des 11. Jahrhunderts. Slovenská numizmatika 14. (1996) 83. és Niederhauser Emil: Nyitra a szlovák történelemben. Nitra v slovenskych dejinách. Zostavil Richard Marsina. Martin 2002. in: Klió 12. (2003) 38. (könyvismertetés). A magyar szakirodalom óvatos a hercegi pénzverés központjával kapcsolatban. Gedai szerint a bihari központ volt a hercegség életében a jelentősebb és ezért ő Biharba valószínűsíti a hercegi pénzek készítését (Gedai István: Numizmatikai adatok a dukátus kérdéséhez. Folia Archaeologica 20. [1969] 101-103.). Kovács László a korabeli pénzleletek teljességre törekvő feldolgozásával megállapította, hogy a hercegi pénzek előfordulásából nem lehet a hercegi pénzverés helyére következtetni (Kovács L.: A kora Árpád-kori magyar pénzverésről i. m. 130.). 137 SRH I. 354. 138 Uo. 392. 139 Gerics József: Az ún. Egbert-ordó alkalmazása Magyarországon. In: Eszmetörténeti tanulmányok. Szerk. Székely György. Bp. 1984. 252-253. (az utalást Csóka J. Lajos és Deér József a királyi koronára vonatkoztatja). 140 SRH I. 402-403.; Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről i. m. 40-41.; Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Bp. 1961. 92-93.; Kristó Gyula: Legitimitás és idoneitás. Századok 108. (1974) 601.
