Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

biztosítása érdekében Nyitrának kulcsszerepe volt. Mindez szinte predesztinál­ta, hogy a település katonai és politikai szempontból háttérbe szorítsa Bihart. Nyitra előtérbe kerülésében András király és Béla herceg kapcsolatában tör­tént változás is szerepet játszott. Az 1050-es évek végén a korábbi jó viszonyt komoly feszültségek váltották fel, miután I. András kiegyezett IV Henrik né­met uralkodóval és a szövetséget dinasztikus házassággal is meg kívánták erő­síteni. I. András fiát, Salamont eljegyezték IV Henrik testvérével, Judittal. Az eljegyzés feltétele Salamon trónutódlásának biztosítása volt. Ennek érdekében, német mintára még gyermekként megkoronázták Salamont és így társuralko­dóvá tették 1057-ben. Salamon megkoronázása egyben az 1040-es évek végén kialakított belső hatalommegosztást is megváltoztatta, amely egyik fontos ele­me a németellenesség mellett, Béla herceg trónutódlásának elismerése volt. I. András és Béla herceg együttműködése, amely az 1050-es évek közepén még szilárd volt,12 9 felbomlott és viszonyuk ellenségessé vált. Béla herceg nyíltan a hatalomra tört.13 0 Ez pedig erősítette Nyitra szerepét. A lengyel támogatás le­hetőségének hátterén túl Nyitráról könnyebb volt elérni a magyar királyság központjait, Esztergomot és Székesfehérvárt, és érvényesíteni a herceg hatalmi igényeit. A két hercegi székhely közül így az 1050-es évek végére Nyitra lett a hercegi udvartartás központja. Nyitra növekvő jelentőségét a vár teljes kiépítése és a falrendszer megerősíté­se is bizonyítja.13 1 Ezzel szemben, úgy tűnik, hogy a bihari földvárt az 1068-as be­senyő, majd az 109l-es kun betörés következtében komoly károk érték, s az erős­séget már soha sem állították helyre teljes mértékben.132 1064-ben Salamon király és az elhunyt I. Béla fia, Géza herceg kiegyezett. Belátták, hogy a kiegyenlített erő­viszonyok miatt egyik fél sem képes felül kerekedni. Újra megosztoztak a hatal­mon és visszaállították az I. Béla rövid uralkodása (1060-1063) alatt megszünte­tett dukátust. Géza azonban nem egyedül irányította a hercegséget, hanem a bi­hari részek élére testvérét, László herceget állította. A két testvér megegyezése kifejezésre juttatja, hogy az idősebbik, Géza a hercegség elsőszámú vezetője, aki a minden szempontból fontosabb Nyitra vidékét tartotta közvetlen irányítása alatt.13 3 Henriket segítette Péter király trónra való visszahelyezésében, majd az 1051. évi német támadás­ban is szerepet vállalt, végül röviddel halála előtt, 1055-ben Magyarország elleni hadjáratra ké­szült, 1. Krzemienska, B.: Die Rotunde in Znojmo und die Stellung Mährens 18-21.; Makk Ferenc: A magyar külpolitika. Szeged 1996.2 (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2.) 63-67.; Miroslav Lysy: Politika ceského knie ata Bretislava I. (1035-1055) voci Uhorsku. Historicky casopis 52. (2004) 451-468.; Richard Pra ak: Szent István és az Árpád-házi királyok képe a régi cseh irodalomban. In: „hol vagy István király ?" A Szent István hagyomány évszázadai. Szerk. Bene Sándor. Bp. 2006. 292. 129 Az 1055. évi tihanyi alapítólevélben még szinte társuralkodóként szerepel Béla herceg And­rás király mellett, 1. DHA I. 152. 130 Makk Ferenc: Megjegyzések I. András történetéhez. In: Uő: A turulmadártól a kettős­keresztig. Szeged 1998. 140-142. 131 Bednár, P. - Samuel, M.: Entwicklung der Befestigung der Nitraer Burg i. m. 332-337. - A 11. századi nyitrai vár lokalizálásának és építésének időpontjára vonatkozó problémákra 1. Bóna /.: Az Árpádok korai várai i. m. 35-37. 132 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 603.; Kordé Zoltán: Bihar. In: KMTL 103. 133 a Krónika magyoródi csatáról szóló beszámolójából is kitűnik ez, 1. SRH I. 388-389.

Next

/
Oldalképek
Tartalom