Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
rejöttének okáról, illetve a dukátus funkciójáról megoszlanak a vélemények. Györffy György a trónörökössel kapcsolja össze szerepét,12 3 míg Kristó Gyula elsősorban a peremterületek feudalizációjával, az állam és az egyház intenzívebb jelenlétének biztosításában keresi a hercegség funkcióját.12 4 Fontos azonban kiemelni, hogy éppen a perifériális fekvéséből kifolyólag létrejöttének idején, all. század közepén komoly határvédelmi szerep hárult a hercegségre. I. Andrást a várható német támadás ösztönözte arra, hogy Lengyelországból hazahívja vitéz katona hírében álló testvérét, Béla herceget. A hercegség két központja, Nyitra és Bihar közül kezdetben az utóbbi tűnik jelentősebbnek. Biharban egy hatalmas földvár volt, amely mérete jóval meghaladta az ispánsági várak szokásos nagyságát és, úgy tűnik, hogy a sáncra kőfalat is emeltek.12 5 Sőt, a hercegség alapításával szinte egy időben I. András püspökséget is szervezett itt. Az új püspökség fontos szerepet kapott, mivel azon a békési és vele szomszédos területeken kellett a krisztianizációt elmélyíteni, ahonnan a Vata-féle pogánylázadás 1046-ban kiindult. Az egyházmegye jelentőségét az is alátámasztja, hogy élére I. András egyik bizalmasa, a Lotharingiából betelepült Leodvin került. Bihar központi szerepe a hercegség kormányzásában csak néhány évig volt meghatározó. Az 1050-es években, úgy tűnik, már Nyitra került előtérbe. Ezt több tényezőnek köszönhette a település. Béla herceg Lengyelországból tért vissza, és továbbra is szoros kapcsolatai maradtak a lengyel uralkodóházzal, amelyből felesége is származott. Krakkó felé az út a 11. században Nyitrán keresztül, elsősorban a Vág völgyében vezetett.12 6 A szövetséges Piastokkal így ezen az úton lehetett tartani a kapcsolatot. Az útvonal lengyel segédcsapatok behívását tette lehetővé, vagy vészhelyzetben akár a menekülést is biztosította. I. András uralkodásának első évei a német támadás állandó veszélyében teltek, és ez volt a fiatal magyar királyság legfontosabb problémája. A nyugati határ védelmének megerősítése az 1050-es évek elején fontosabb feladatnak tűnt, mint a keleti, erdélyi határszakasz. Nyitra jelentőségét kiemelte, hogy a cseh területek felé haladó útvonalat ellenőrző legfontosabb vár volt. Nyitra szerepét növelte, hogy onnan figyelemmel lehetett kísérni a formálódó és teljes egészében a Píemyslek hatalma alá került morva hercegséget.12 7 A Premyslek, mint a német birodalom vazallusai több alkalommal indítottak támadást, nem egyszer összehangolva a német csapatok betörésével.12 8 Az északnyugati határszakasz 123 Magyarország története tíz kötetben i. m. I. 862-863. (a vonatkozó rész Györffy György munkája). 124 Kristó Gy.: A XI. századi hercegség története i. m. 75-89.; Makk Ferenc: Hercegség. In: KMTL 261. 125 Bóna /.: Az Árpádok korai várai i. m. 38-39. és 150-150. 126 Lengyel út meglétét a régészeti leletek és lengyel származású, itt élő remeték igazolják. 12. század első évtizedeiben nyílik meg az Északkelet-Magyarországon átvezető, Krakkóból (Aba)Újvárhoz érkező másik út. Korábban a lengyel áruk Kelet-Magyarországra kerülővel, a Vereckei-hágón keresztül jutottak be. 127 Barbara Krzemieríska: Die Rotunde in Znojmo und die Stellung Mährens in böhmischen Premyslidenstaat. Historica 27. (1987) 18-21. 128 1030-ben I. Bretislav szövetségesként részt vett II. Konrád Magyarország ellen indított hadjáratában és Prágai Kozma szerint egészen Esztergomig tört előre. Egy évtizeddel később III.
