Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
káptalanjuk tekintélyét akarták növelni azzal, hogy Szent István nevében oklevelet adtak ki és benne egyházuk kezdeteit all. század elejére, sőt még korábbra, rangban pedig közvetlenül az esztergomi székeskáptalan mögé helyezték. Az oklevél egyetlen sora sem mutat hasonlóságok a 11. századi oklevelekkel, így teljes mértékben hamisnak tartják.118 Annyit azonban elismerhetünk, hogy a 17. században még élt Nyitrán az emlékezetben az, hogy a székeskáptalan elődje egy társaskáptalan volt és ezt kívánták Szent Istvánhoz kötni. Az Emmerám-templom korai történetét érinti Mór pécsi püspöknek a Zoerard-András és Benedek remetékről az 1070 táján összeállított legendája. Mór püspök élt már Szent István alatt, így all. század elején történtekben is jól informált volt, sőt személyes kapcsolatban állt Fülöp apáttal, aki valószínűleg a zobori monostor első vezetője volt. Legendája tehát, kortárs forrásnak tekinthető. Mór püspök egyáltalán nem említ káptalant Nyitrán all. század elején, noha utal az Emmerám-egyház jelentőségére azzal, hogy nem egyszerű templomnak, hanem bazilikának nevezte.119 A legenda meggyőzően bizonyítja, hogy a 12. század elején, Kálmán-törvénykönyvében említett nyitrai társaskáptalan alapítójában nem szabad Szent Istvánt látnunk. Az Emmerám-egyház kiemelt szerepét ennek ellenére — bazilikaként való említése mellett — további két dolog támasztja alá. Az ispánsági központokban szabály szerint, néhány kivételtől eltekintve, a vár mellett épült fel a templom, míg az Emmerámegyház magában a nyitrai várban, a terület világi igazgatásának12 0 központjában állt, így fekvése is utal fontosságára. Másrészt benne temették el a közelben elhunyt két szentéletű remetét, holott mindketten a szomszédos zobori bencés apátság szerzetesei voltak.12 1 Nyitra, a hercegség központja Ali. század közepétől valamivel több mint fél évszázadon át Nyitra története összekapcsolódott a hercegségével. I. András röviddel trónra kerülése után, 1048 táján, megosztotta a hatalmat Lengyelországból hazahívott testvérével, Béla herceggel. Az ország kétharmada közvetlenül András király fennhatósága alá tartozott, míg a fennmaradó harmadot Béla herceg kormányozta. A hercegség (dukátus) pontos területe nem ismert. Elsősorban az ország gyéren lakott peremvidékei tartoztak a dukátus alá, amely két központ, Nyitra és Bihar köré szerveződött, és bizonyos jelek azt mutatják, hogy talán az Al-Duna vidéke, Keve és Krassó megyék is hozzá tartoztak.12 2 Ali. századi hercegség lét-118 Dedek C. L.: Nyitra vármegye i. m. 534.; Karácsonyi János: Szent István király oklevelei. Bp. 1891. 103-106.; Fügedi E.: Nyitra megye betelepülése i. m. 23.; Szentpétery Imre: Szent István oklevelei. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójáról I—III. Szerk. Serédi Justinián. Bp. 1938. II. 137-138. 119 Positus autem est ibidem Benedictus in basilica beati Emerammi - SRH II. 359. 120 Nyitra megye létrejöttét egyhangúan Szent István korinak tartja a magyar szakirodalom, 1. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m, IV 334.; Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 357. 121 SRH II. 359-360. 122 A hercegség területi kiterjedésére, 1. Györffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről i. m. 40. és Kristó Gy.: A XI. századi hercegség története i. m. 69-72.
