Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Az útvonal áthelyezésével egyidőben a 10. század első évtizedeiben volumene is jelentősen nőtt. A korábban a Földközi-tenger medencéjén át hajón lebonyolított forgalom jelentős része ugyanis átkerült a szárazföldi útra. A szaracén kalózok megnehezítették a tengeri kereskedelmet, sőt, a dél-francia partvidéken is támaszpontokat szereztek,7 7 így az ottani kikötők sem voltak biztonságosak. A zsidó kereskedők helyzetét tovább nehezítették a bizánci zsidóüldözések. 932-ben a bizánci császár elrendelte a zsidók erőszakos megkeresztelését. Bizáncot tömegesen hagyták el a zsidó kereskedők, sőt, Dél-Itáliában is rosszabb lett a zsidó közösségek helyzete. Velence igyekezett kihasználni mindezt és teljesen ki akarta szorítani a zsidó kereskedőket Földközi-tengerről. II. Péter dózse I. Henrik német királyt is igyekezett meggyőzni, hogy rendezzen Bizánchoz hasonlóan zsidóüldözéseket. A német uralkodónak azonban nagy haszna volt a zsidókkal folytatott rabszolga-kereskedelemből. Hatalmának megerősödéséhez nagyban hozzájárult a zsidóknak eladott szláv rabszolgákból származó bevétel. A 10. század első évtizedeiben így a zsidó kereskedelem a tengerről a szárazföldi útvonalra helyeződött át és azon jelentős forgalomnövekedést eredményezett. Mindez, az útvonal közép-európai szakaszának áthelyeződése és a forgalom növekedése együtt járt a prágai piac kiemelkedésével a 10. század második évtizedétől.78 Prága lett a transzkontinentális út regionális központja. Jelentőségét növelte, hogy itt futott össze a Mainzból és a Regensburgból érkező szakasz.7 9 Prága ennek köszönhetően a 10. század első harmadának végére jelentős kereskedelmi központtá vált.8 0 Dusán Trestik elmélete szerint Prága gazdasági központtá válása nagyban hozzájárult a Premyslek kiemelkedéséhez. I. Boleslav fejedelem felismerte a transzkontinentális útvonal jelentőségét és a 935-ben indított területi expanziója megegyezett a kereskedelmi útvonal irányával. A prágai fejedelem minél nagyobb szakaszt kívánt ellenőrzése alatt tartani a fontos útból. A Premyslek 10. századi terjeszkedését ez a koncepció vezérelte. így Észak-Morvaország, majd Szilézia és Krakkó környékének megszerzése is ezzel hozható kapcsolatba. A prágai piac és a transkontinentális útvonal jelentős szakaszának felügyeletéből komoly bevételre tettek szert a Premyslek. Mindez megteremtette az anyagi feltételeit annak, hogy modern fegyverekkel felszerelt nagyszámú katonasággal rendelkezzenek. Ez a fegyveres erő pedig lehetőséget adott arra, hogy megszerezzék a cseh területek felett a főhatalmat. így a Premysl-dinasztia kiemelkedésében, vezetésük alatt a cseh állam létrejöttében fontos szerepet játszott a távolsági kereskedelemből származó bevétel.8 1 A modern fegyverekkel felszerelt sereg jelentőségét mutatja, hogy I. Boleslav (935-972) és II. Boleslav 77 Az egyik kikötő, Fraximentum jelentőségére 1. Makk Ferenc: A fraximentumi csata, (sajtó alatt). 78 Trestík, D.: Eine grosse Stadt der Slawen namens Prag i. m. 3-4. 79 Polgár Szabolcs: Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a 8-10. században (Az írott források tükrében). Doktori értekezés. Kézirat. Szeged 2006. 18-20. 80 Kari Bosl: Wirtschaftlich-politische Bezeihungen der Residenz- und Fernhandelsstadt Regensburg zum slavischen Osten. In: Uő: Böhmen und seine Nachbarn. München 1976. 158-159.; Székely György: Csehek és magyarok a 10-11. században. Történelmi Szemle 43. (2001) 108. 81 Dusán Trestík: A csehek és a magyarok a 10. században. Történelmi Szemle 43. (2001) 136.
