Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
(972-999) hatalma a cseh törzsterületeken még nem támaszkodott jól kialakított igazgatási szervezetre, hanem inkább katonai megszállásra épült.8 2 A régióban a hatalomkoncentrációra törekvő dinasztiák mindegyike igyekezett kihasználni a transkontinentális távolsági útvonalat. A kijevi állam nyugati terjeszkedése is ezen az úton haladt. 981-ben Vlagyimir fejedelem elfoglalta Cservenyt és Vlagyimirt, az útvonal közelében fekvő városokat, és ő is igyekezett így egy nagyobb szakaszt ellenőrzése alatt tartani.8 3 A Piastok központjának áthelyezésében, Gniezno rovására Krakkó 10. század végi, 11. század eleji előtérbe kerülésében is meghatározó volt a kereskedelmi útvonal jelentősége. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem hódítási kísérletei is ezt igazolják. Vitéz Boleszláv Krakkóból kiindulva a kereskedelmi útvonal mindkét irányában terjeszkedni próbált. Rövid ideig még Prágát is sikerült elfoglalnia. Keletre pedig Kijev irányában hódított az útvonal mentén.8 4 Az útvonal gazdasági és politikai jelentőségét mindennél jobban bizonyítja, hogy a kijevi Rusz, a cseh állam és részben a lengyel állam is ennek zónájában alakult ki.8 5 A 10. század második felében az Árpádok, név szerint Taksony nagyfejedelem is bizonyosan felfigyelt a Kárpát-medence közelében futó útvonal egyre növekvő jelentőségére és kísérletet tett arra, hogy bekapcsolódjon a forgalom ellenőrzésébe, részesedvén annak hasznából. Ezzel pedig a kalandozásokkal való felhagyás miatt elmaradó zsákmányt és rabszolgákat is pótolni próbálta. Több irányból is igazolható ez a kapcsolatfelvétel. Taksonynak keleti származású, talán volgai bolgár felesége volt és Anonymustól tudjuk azt is, hogy Taksony Volgai Bolgáriából nagyszámú mohamedánt telepített be,8 6 akikben kereskedőket láthatunk. Vélhetőleg ekkor telepedhettek le azok a mohamedán kereskedők, akik egészen a tatárjárásig kimutathatók Pesten.8 7 Az Árpádok volgai bolgár kapcsolatainak előtérbe kerülésében nem csupán a Nyugattól való elzárkózás és keleti szövetséges keresés politikai szándékát kell és szabad látnunk. A 960-as évek közepén lehanyatlik a kazár birodalom és a transzkontinentális kereskedelmi út Volga-vidéki szakaszának az ellenőrzése átkerült a volgai bolgárokhoz.8 8 A volgai bolgár területről betelepülő mohamedán kereskedőkkel próbálta Taksony a Kárpát-medencét újra erőteljesebben bekapcsolni a transzkontinentális kereskedelembe. A 10. század elején a Kárpát-medencéből áthelyeződött út forgalmát jelentősebb mértékben visszaterelni és az Árpádok ellenőrzése alatt tartani. 82 Josef Zemlicka: Expanze, krise a obnova cech v letech 935-1055. Expansion, Krise und Erneuerung Böhmens in den Jahren 935-1055. In: Cesky casopis historicky 93. (1995) 205-222. (a kereskedelmi út hasznának és a cseh állam kialakulásának kapcsolatát emlicka is hangoztatja). 83 Polgár Sz.: Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem i. m. 18-20. 84 Stanislaw A. Sroka: Lengyelország. In: Európa és Magyarország Szent István korában. Szerk. Kristó Gyula, Makk Ferenc. Szeged 2000. 183-184. 85 Polgár Sz.: Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem i. m. 18-20.; Font Márta: A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Bp. 2005. 136-139. 86 SRH I. 114-115. 87 Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Bp. 1997. 74-77. 88 Polgár Szabolcs: A Volga-vidékéről a Kárpát-medencéig vezető utak említése. (Különnyomat a Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek VII. számából) 217-226.
