Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
lett, ahol 1083-ban szentté avatták őket. Végül pedig a 12. század elején létrejött üjabb nyitrai püspökség székesegyháza és egyben az űj egyházmegye titulusa lett Szent Emmeram, illetve temploma. Az Emmerám patrocíniumot azonban az írott források nem említik Nyitrán a 9., sőt, még a 10. században sem. Első felbukkanása Zoerard-András és Benedek 1070 táján Mór pécsi püspök által összeállított legendájában található. A legenda elbeszélése szerint all. század elején elhunyt két remetét itt helyezték örök nyugalomra.23 így all. század harmadik harmadában keletkezett legenda tudósítása alapján is csak Szent István uralkodásáig lehet bizonyosan igazolni az Emmerám-patrocínium nyitrai jelenlétét. Nincs tehát konkrét forrás az Emmerám-kultusz 9. századi eredetére a területen. Ezzel pedig egy fontos bizonyítéka esett el a kontinuitást hangoztató felfogásnak. Nyitrát a szentkultusz folytonosságát tekintve tehát nem lehet Zalavárral együtt említeni, ahol a 9. század közepén igazolható Szent Adorján patrocínium a 11. század első évtizedeiben alapított bencés apátság titulusaként köszönt vissza.24 A szlovák kutatók konkrét források híján közvetett ütőn kísérlik meg az Emmerám-patrocínium 9. századi nyitrai jelenlétét igazolni. Az első nyitrai templom bizonyosan Pribina tudtával épült 827/828 táján. A fejedelem maga ekkor még bizonyosan pogány volt, de felesége bajor származású, tehát keresztény volt. Gyermekük, a Mosaburgban apja helyére lépő Közel neve sem szláv eredetű, hanem bajor.2 5 Egyes kutatók feltételezése szerint a bajor családi kapcsolat, a bajor feleség kezdeményező szerepe nyomán lett az első templom védőszentje Emmerám. Az-elképzelést valamelyest gyengíti, hogy Pribina bajor házasságát nem tudjuk pontosan datálni. Fiúk, Kocel 860-ban lépett apja helyébe Mosaburgban. így születését nem kell feltétlenül 830 elé helyezni. Pribina bajor házassága létrejöhetett 833 után is, mikor Mojmír morva fejedelem elűzte őt Nyitráról és bajor fennhatóság alá menekült. 833 elején Ratpold, a keleti bajor területek prefektusa Pribinát Regensburgban bemutatta Német Lajosnak, akinek kezdeményezésére Pribina rövidesen megkeresztelkedett, majd néhány év múlva, 838-840 táján, megbízták Alsó-Pannónia kormányzásával Mosaburg központtal.26 Pribina házasságával a Wilhelminer-családdal került rokoni kapcsolatba, amely a keleti bajor területek egyik legbefolyásosabb családja volt.27 853 táján Kocel — anyai nagybátyja, Wilhelm példája nyomán — adományt tett a regensburgi Szent Emmerám-kolostor számára. Kocel az anyja révén hozzákerült, a mai Alsó-Ausztriában, a Duna déli partján fekvő területet adta át a híres regensburgi monostornak.28 A 9. század közepén Kocelnek bizonyosan kapcsolata volt tehát Szent Emmerám kultuszával. Kérdés, hogy ez a tisztelet 23 Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Bp. 1937-1938. (a továbbiakban: SRH) II. 359-360.; Martin Eggers: Das Erzbistum des Metód. München 1996. 42. 24 Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár. Századok 133. (1999) 10. és 31-33. 25 Herwig Wolfram: Privina. In: Lexikon des Mittelalters. München-Zürich 1980. (a továbbiakban: LexMa) VII. 232.; Christian Lübke: Kocel. In: LexMa V 1244. 26 Wolfram, H.: Die Geburt Mitteleuropas i. m. 275-276. 27 Uo. 287-290. 28 Magnae Moraviae fontes historici III. Ed. Dagmar Bartonková. Brno 1969. (a továbbiakban: MMFH III.) 42-45.; Steinhiibel, J.: Die Kirchenorganisation in Neutra i. m. 66-67.
