Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

nuitásnak a problematikáját is tárgyalni lehet, valamint a püspökség történeté­nek előbb említett három sajátosságára is választ lehet találni. Nyitra a 9. században Nyitrán a kereszténység igen korán megjelent. Az első templomot még 830 előtt, Pribina nyitrai fejedelemsége idején hozták létre. A templom felszen­telője Adalram salzburgi érsek volt.1 7 Az első templom létrejötte természetesen még nem járt együtt a kereszténység általános elfogadásával: a Pribina vezette fejedelemség továbbra is pogány terület maradt. A salzburgi érsek által felszen­telt egyházról nagyon keveset tudunk. Lokalizálása is vitatott, többen a nyitrai várhegyen, a mai székesegyház helyén keresik.1 8 Régészeti megfigyelésekkel azonban ezt nem lehet igazolni, mert a székesegyház sziklaalapzaton áll és a középkori bővítések alkalmával rendszerint visszabontották a korábbi falakat. A székesegyház padlószintje alatt a régészek csak a sziklaalapot találták meg. Mások ezt a korai templomot nem is várhegyen keresik, hanem azt hangoztat­ják, hogy a korai, Pribina-kori Nyitra központja ettől keletre, a Márton-hegyen keresendő, így az első templomot is ide kell lokalizálni.1 9 Hangsúlyozni kell, hogy egyetlen templomot sem lehet Nyitrán írásos forrásokkal vagy régészeti leletekkel a 9. századig visszavezetni. Sőt, a nyitrai várhegyen álló erődítésnek sincs, úgy tűnik, morva előzménye.2 0 Az első nyitrai templom védőszentjét nem ismerjük.2 1 Gyakran azonban már ezt a korai templomot is Szent Emmerám-titulusúnak tekintik. A Szent Emmeram patrocínium így több kutatónál a Nyitra vidéki kereszténység konti­nuitásának bizonyítékaként szerepel, amely a 830-as évektől, Pribina idejétől jelen van Nyitrán, a morva időkben pedig, a 880-ban létrejött első nyitrai püs­pökség védőszentje lett.22 A kontinuitást valló történészek szerint a titulus túl­élte a püspökség megszűnését és Szent Istvántól kezdve a magyar egyházszer­vezetben is megjelent. Zoerard-András és Benedek remeték temetkezési helye 17 Conversio Bagoariorum et Carantanorum XI. cap. In: Fritz Losek: Die Conversio Bagariorum et Carantanorum und der Brief des Erzbischofs Theotmar von Salzburg. Monumenta Germaniae historica. Studien und Texte Bd. 15. Hannover 1997. 122. (XI. cap.) 18 A nyitrai várhegy kutatása 1930-ban kezdődött: ekkor egy kis patkó alakú szentéllyel rendel­kező kápolnát találtak, amelyről azt gondolták, hogy az első, a salzburgi érsek által felszentelt temp­lom. A kápolna közelében azonban 11-13. századra datált temetőt találtak. Az 1950-es évek végén folytatódtak a kutatások, de a várhegy szisztematikus feltárása 1988-ban indult meg, vö. Peter Bednar - Marián Samuel: Entwicklung der Befestigung der Nitraer Burg im 11. Jahrhundert. Slovenská archeologia 49. (2001) 301-345.; Ruttkay, A.: Nyitra és Zoborhegy i. m. 393.; Daniel Pivko: Stavebné kamene Kostola Sv. Emeráma na Nitrianskom hrade. In: Archaeologia historica 32. (2007) 389-403. 19 Richard Marsina: O Nitrianskom biskupstve. (Preco nebolo obnovené biskupstvo v Nitre hned' zaciatkom 11 storoca). In: Szomszédaink között Kelet-Euróbában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp. 1993. 27-32. 20 Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen 1998.2 34-37. 21 Herwig Wolfram: Die Geburt Mitteleuropas. Wien 1987. 275-276. 22 Erre példa a magyar szakirodalomban Váczy Péter: Magyarország kereszténysége a honfogla­lás korában. In: Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján I—III. Szerk. Serédi Jutinián. Bp. 1938. I. 223-224.

Next

/
Oldalképek
Tartalom