Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
püspökség 12. század eleji megszervezésében a 880-ban alapított és a 9. század végén megszűnt morva egyházmegye megújítását látják. Álláspontjuk szerint élt a morva egyházszervezet emléke a 11-12. század fordulóján, hatott a magyar püspökségi szervezet továbbépítésére, így tehát bizonyos fokú kontinuitást feltételeznek a 9. századi és a 12. század elején létrejött egyházmegye között.1 2 Az új püspökség területi kiterjedése és felépítése kapcsán is hasonló a szlovák és a magyar kutatás álláspontja. Az új egyházmegye területét az esztergomi érseki főegyházmegye északnyugati részéből hasították ki: az döntően a középkori Nyitra megye északi részét és Trencsén megyét fedte le. Az új püspökség területével kapcsolatban némi bizonytalanságot jelent azonban, hogy a székváros, Nyitra, a tényleges egyházmegyével közvetlen területi összeköttetés nélküli szigetként helyezkedett el, vagy egy folyosó kötötte össze a központot a püspök joghatósági területével.1 3 Az új egyházmegye szervezeti felépítésével kapcsolatban is egyetértés alakult ki: az alapítás után, tehát még a 12. század elején három főesperességre — nyitrai, gradnai és trencséni — osztották fel a területet. Úgy tűnik, hogy — a korabeli egyházi intézmények gyakran nehezen megfogható kialakításához viszonyítva — Nyitra esetében viszonylag problémamentesen sikerült az alapítást rekonstruálni. A nyitrai püspökség Árpád-kori története azonban három vonatkozásban eltérő sajátosságokat mutat a többi egyházmegyééhez képest. Az is különös, hogy a magyar székeskáptalannal ellentétben Nyitrán egészen a 18. század végéig nem volt prépostja a káptalannak.1 4 Sajátságos továbbá az is, hogy két nyitrai főesperesség létezett: egyik az esztergomi főegyházmegyében, a másik pedig a nyitrai püspökség területén.15 Végezetül feltűnő, hogy a nyitrai püspök az egyházmegye 12. század eleji megszervezése ellenére a 12. század végéig egyáltalán nem szerepelt a királyi oklevelek méltóságsoraiban — illetve a korábbi időszak tanúnévsoraiban —, sőt a 13. században is csak ritkán találkozunk nevével ezekben a listákban.1 6 Ez a három sajátosság arra utalhat, hogy a nyitrai püspökség kialakulása, korai története bizonyos fokig eltér a korábban, a 11. század folyamán létrehozott magyar egyházmegyékétől. Érdemesnek tűnik tehát az eddigi kutatás fővonalakban konszenzusra jutó álláspontja ellenére újból áttekinteni a nyitrai püspökség létrejöttét. Mindezt úgy kell elvégezni, hogy ne csupán az alapításra közvetlenül utaló forrásokat értékeljük újra, hanem Nyitra 9-12. század közötti történetét egészében kellene vizsgálni és elhelyezni benne az egyházmegye kialakítását. így a morva egyházszervezet feltételezett hatásának, az esetleges konti-12 Marsina, R.: Nitrianske biskupstvo i. m. 537.; Ján Steinhiibel-. Die Kirchenorganisation in Neutra um die Jahrtausendwende. Bohemia 40. (1999) 78.; Ján Steinhiibel. Zánik nitrianskeho kniezatstva. Historicky Casopis 50. (2002) 385-406.; Alexander Ruttkay. Nyitra és Zoborhegy. In: Európa közepe 1000 körül. Szerk. Alfried Wieczorek, Hans-Martin Hinz. Stuttgart 2000. 393. 13 Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása i. m. I. 91-95.; Fügedi E.: Középkori település és egyházi szervezet 122-123. és 132.; Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. 348. 14 Vágner J.: Adalékok i. m. 15. 15 Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása i. m. I. 19-25. és 91-97.; Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 347-348. 16 A nyitrai püspök említésének hiányára Zsoldos Attila hívta fel a figyelmemet.
