Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Jean Bérenger - Kecskeméti Károly: Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon 1608-1918 (Ism.: Fenyő István) I/231

TÖRTÉNETI IRODALOM Jean Bérenger - Kecskeméti Károly ORSZÁGGYŰLÉS ÉS PARLAMENTI ÉLET MAGYARORSZÁGON 1608-1918 Ford. Bethlen Attila, Lajtai L. László, ifj. Benda Kálmán. Miskolczy Ambrus előszavával Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 477 o. Magisztrális munka, mind történetírói, mind politológiai értelemben. A hazai szellemi tudományok fájdalmas mulasztása volt a 20. században, hogy nem alkotta meg senki a magyar parlamentarizmus történetét. Miskolczy Ambrus, az előszó szerzője rámutat: előbb a Horthy-korszak „félparlament"-je, majd az 1948 utáni diktatúra idején erre nagyon korlátozott volt a lehetőség. Néhány évvel ezelőtt viszont Jean Bérenger és az ugyancsak Párizsban élő Kecskeméti Károly együttműködésének köszönhetően megszületett a Parlement et vie Parlementaire en Hongrie, 1608-1918 című, nagyszabású vállalkozás (Paris, 2005), s ennek fordítását jelentette meg most a Napvilág Kiadó. Parlamentünk, parlamentarizmusunk egyike azon közjogi-politikai intézményeknek, amelyekre büszkék lehetünk (nem sok van). Bérenger joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy a magyar kétkamarás parlament a második volt Európában az angol után, amelyik 1608-tól kezdve nemzeti képviseletnek számítható. Mind ő, mind Kecskeméti hosszú és igen eredményes pálya után jutott el a közös műhöz. Jean Bérenger, a Sorbonne professzor emeritusa, az újkori közép-európai történelem szakértője nevéhez olyan művek fűződnek, mint az osztrák abszolutizmus 17. századi pénzügyi politikájáról írott monográfia (1975), A Habsburg Birodalom története 1279-1918 című szintézis (1990), A tolerancia vagy vallásbéke Közép-Európában 1415-1792 című monográfia (2000). Kecskeméti Károly a legnagyobb nemzetközi levéltári szervezet (Nemzetközi Levéltári Tanács Titkársága) volt vezetője 1956 óta él Franciaországban. 1960-ban jelent meg a brüsszeli Nagy Imre Intézet sorozatában a 18. századi és 19. század eleji Magyarországról szóló, francia jelentéseket tartalmazó kötete. E francia forrásokat 2006-ban az OSZK is kiadta. Más irányú munkásságát, az 1989-ben megjelent, 1790-1848 közötti magyar liberális reformtörekvésekről Rómában, francia nyelven megjelent nagymonográfiáját magam is közelebbről ismerem, módom volt hasznosítani is. A szerzők a századok kronológiája szerint osztották meg feladataikat: a 17-18. századról Bérenger írt, a 19-ről Kecskeméti. Mindketten kiemelik azt a tényt, hogy a Magyar Királyság, bár 1687-től örökletessé vált, szerződésen alapult, királyi hitlevélen és eskütételen - ezek nélkül senki sem nyerhette el a magyar koronát. A nemzet tehát egyenrangú volt a királlyal - ezért is volt törvénytelen az udvar által nemegyszer alkalmazott Jogeljátszás" elmélete. A régi rendszer nemesi hierarchiája az udvar autoriter ténykedéseinek ellene dolgozott. Ellensúlyt képezett. Bérenger e hullámzást követi nyomon - gondosan és árnyaltan. A nemesség egységének fikcióját illetően azonban véleményünk eltér. Ha nem létezett volna nálunk e fikció - mint ő véli, akkor miképpen élt századokon át hazai földön az „una eademque nobilitas" eszméje? A munka, bár felhasználja az eddigi eredményeket, döntő mértékben alapkutatásokon épül. Bérenger professzor még Velencébe is elment (többször), hogy kiaknázza az Archivio di Stato anyagát; Kecskeméti sorra idézi az Archives du Ministere des Affaires étrangeres-ben fellelhető konzuli jelentéseket, illetve az OSZK kézirattárában található iratokat, leveleket. Ettől eltekintve: a források felhasználása, a problémaérzékelés, az objektív látószög és a szubjektív érdekeltség kettőssége, Európa, a Monarchia és a Magyar Királyság viszonylatrendszerének összegző bemutatása mind önálló és eredeti kutatások eredménye. Bérenger és Kecskeméti közös alaptézise: a királyi abszolutizmusok korszakában Magyarországon nem alakult ki hasonló abszolutizmus, mert a monarchia és a dinasztia irányítói akaratképzésükben bennünket illetően mindig korlátozva voltak. A magyar történelem ennélfogva nem is lehetett más, mint király és nemesi nemzet harca, konfliktussorozata, amelynek minden szaka-