Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
téseket megvalósítani szándékozó program — figyelembe véve az évek során felhalmozott elmaradást, a dinamikusan növekvő keresetet, illetve a szocialista versenytársak beruházásait — egyáltalán nem volt nagymértékűnek tekinthető.11 5 Visszatérő kérdések Az 1964-es nyári szezon elhozta a magyar idegenforgalom első komoly erőpróbáját.11 6 Összességében több mint 1 300 000 külföldi állampolgár fordult meg Magyarországon.11 7 A pártközpontban az illetékesek többsége ekkor szembesülhetett azzal, amit a szakemberek jó előre jeleztek, hogy a jelentősen megnövekedett, területileg, szezonálisan erőteljesen koncentrált forgalom megfelelő szintű lebonyolítására az ország az adott felkészültség mellett alkalmatlan. Ráadásul „messze" volt még az 1966-67. évre betervezett több mint 3000 új férőhely átadása is, ezért alternatív megoldások után kellett nézni. A szezon tapasztalatai hatására az év őszén intézkedések sorának megtételére tett javaslatot az Országos Idegenforgalmi Hivatal, hogy 1965-ben, illetve a továbbiakban, a várt szállodai beruházások megvalósulásáig biztosítható legyen a vendégek kulturált fogadása. Ehhez a meglévő beruházási terveken felül további forrásokra nyújtották be igényüket.11 8 Az Országos Tervhivatal azonban a korábbi gyakorlatának megfelelően túlzónak és teljesíthetetlennek tartotta a turizmus újabb kívánságait. „Minthogy a többletigény zöme klasszikus értelemben vett építés, annak kielégítése csak a népgazdaság teherbíró képességének arányában és a már számításba vett lakásépítési, mezőgazdasági, valamint szociális-, kulturális létesítmények terhére volna lehetséges. Éppen ezért 1965-re a javasolt mértékű fejlesztést 115 Lásd pl.: Dr. Záhonyi Ferenc: A fizetővendég-szolgálat, a campingek és motelek a szálláskapacitás tartalékai. Idegenforgalom 1964. június-július. 20. 116 Lásd pl.: „Mindnyájunk előtt azonban világos és ez az idegenforgalmi szezon előreláthatóan fájdalmas bizonyítékokat fog arra szolgáltatni, hogy szálloda és éttermi hálózatunk még mindig elmaradott." Lázár G.: A harmadik ötéves terv végéig i. m, 11. „Ebben a periódusban ismerkedett meg a magyar kereskedelem és szállodaipar a tömeges turizmussal, ekkor kezdődött el az alkalmazkodás nehéz szakasza." A belkereskedelem négy évtizede i. m. 122. 117 Csak a szocialista országok viszonylatában átlépte milliós nagyságrendet (1.100 000 fő), a tőkés turisták száma pedig meghaladta a 200 000-et. Ez azt jelentette, hogy a forgalom egy éven belül több mint kétszeresére emelkedett. (1963-hoz képest (584 000 fő). MOL-M-KS 288. f. 5/1965/370. ő. e. Építési és Közlekedési Osztály - Adminisztratív Osztály: Jelentés a Politikai Bizottságnak. Idegenforgalmunk helyzete és fejlesztésének elvei. Az útlevélkiadás helyzete. 1965. július 13. 118 Például szükségesnek tartották mindenekelőtt a Balaton-part campinghálózatának rendkívüli fejlesztését, akár az érvényben lévő beruházási előírások felfüggesztésével, továbbá a fizetővendég-szolgálat hálózatának bővítését. Emellett kiemelték a vendégek szórakoztatását biztosító szolgáltatások gyors kiépítésének szükségességét. „Forgalmas helyeken teniszpályákat, minigolf pályákat kell létesíteni, a szükséges anyagi alapok biztosításával lehetővé kell tenni a vitorlázás és a vízisí, játékautomaták és a rossz időben igénybe vehető egyéb szórakozási lehetőségek beállítását. Budapesten és a Balaton partján játékszalonok létrehozásáról is kell gondoskodni. " MOL-M-KS 288. f. 23/1964/22. ő. e. Allamgazdasági Osztály. Országos Idegenforgalmi Hivatal: Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz az idegenforgalom legsürgősebb feladatairól. 1964. szeptember 14.
