Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
nem tartom megvalósíthatónak, hanem csak szerényebb fejlesztést látok előirány ozhatónak. "11 9 Ugyanakkor a Gazdasági Bizottság tavaszi határozatának megvalósulása is veszélyben forgott a megfelelő anyagi eszközök hiányában. Ennek értelmében — mint emlékezhetünk — 1966-67-re 3000 ággyal kellett növelni a szállodai férőhelyek számát. Az ütemszerű végrehajtáshoz, figyelembe véve az 1964. évi teljesítést illetve elmaradást, 1965-ben mintegy 130 millió forintnyi beruházásra volt szükség. Azonban az éves tervben előreláthatóan mindössze 43 millió állt rendelkezésre. Ez lényegében csak az 1964-ben beindult és folyamatban lévő beruházások befejezéséhez tűnt elégnek. A Gazdasági Bizottság 10.232/1964. sz. határozatában azonban az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak „adott igazat," tehát úgy tűnt, hogy a turizmussal kapcsolatos álláspont végleg megváltozott.12 0 A GB egyéb fontos rendelkezések mellett utasította az Országos Tervhivatal elnökét, hogy bocsásson az OIH rendelkezésére 126 millió forint beruházási hitelt campinghelyek létesítéséhez, a Belkereskedelmi Minisztérium rendelkezésére pedig 50 millió forintot kereskedelmi hálózatfejlesztésre. Továbbá kötelezte az OT elnökét, a pénzügy- és építésügyi minisztert, hogy biztosítsák a központi keretből a létesítmények tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges kapacitást.12 1 Ennek ellenére 1965-ben, amikor a Politikai Bizottság is napirendjére tűzte az idegenforgalom helyzetét és ennek kapcsán megvizsgálták a beruházások állását, az illetékesek kínos kérdésekkel szembesültek. Az apparátusban a következő ötéves terv turizmusfejlesztését illetően nagyobb volt a zűrzavar, mint korábban bármikor. A pártközpont képtelen volt tisztázni, hogy a GB határozata szerint 15 000-re emelkedő szállodai férőhelyek, illetve 61 000-re növekvő camping helyek milyen költségigényeket támasztanak a népgazdasággal szemben, illetve mennyiben áll valóban rendelkezésre az anyagi fedezet. A szállodafejlesztések kapcsán például ismét 1,5 milliárd forintos szükségletet emlegettek, de valahonnan előbukkant négymilliárdos igény is. Azt sem tudták meghatározni, hogy ezt a korábbiaknál jóval nagyobb összeget a kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés mellett pontosan mire fordítanák.12 2 Ugyan-119 Az előterjesztés csak camping, bolthálózat, gép- és járműpark bővítésre több mint 200 millió forintos beruházási igényt támasztott. Ehhez még hozzájött volna a benzinkút hálózat bővítése, javító-szolgáltató üzemek lésítésének költsége. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese szerint az előterjesztésben szereplő követelések egyrészt indokolatlanok (camping fejlesztés), másrészt a források hiányában megvalósíthatatlanok voltak. Lásd: MOL-M-KS 288. f. 23/1964/22. ő. e. Államgazdasági Osztály. Dr. Jávor Ervin az OT elnökhelyettesének észrevétele az idegenforgalom legsürgősebb feladatairól szóló GB előterjesztés határozati javaslatához. 1964. szeptember 12. 120 1965 nyarán már hét milliárd devizaforinttal tartozott az ország tőkés viszonylatban, ez tizenöt százalékkal felülmúlta az ugyanazon évi teljes konvertibilis export összegét. Ezzel együtt 1964-től érezhetően változott, egyre realistábbá vált a gazdaságpolitikai szemlélet. Lásd: Földes Gy.: Az eladósodás i. m. 39. 111.: Pető I. - Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizede...i. m. 425-427., Berend T. /.; Gazdasági útkeresés i. m. 177-179. 121 MOL-M-KS 288. f. 23/1964/22. ő. e. Államgazdasági Osztály: A Gazdasági Bizottság 10.232/ 1964. sz. Határozata az idegenforgalom legsürgősebb feladatairól. 1964. október 3. 122 A pártközpont ennek kapcsán végül annyit tudott kideríteni, hogy a négymilliárdos beruházási igény a GB által jóváhagyott fejlesztési programon felül jelentkezik, amire abból lehet következtetni, hogy a szállodai férőhelyeket összesen harmincezerre javasolják növelni. Lásd: MOL-M-KS
