Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
kötöttségek további lazítására.83 A nyári szezon negatív tapasztalatai ismét rávilágítottak arra is, hogy elkerülhetetlen a feltételek komplex fejlesztése.8 4 Figyelembe véve a rendelkezésre álló források szűkösségét, ezt elsősorban Budapestre és Balatonra koncentráltan tartották lehetségesnek és szükségesnek.85 Elkerülendő a korábbi években tapasztaltakat, biztosítani kívánták azt is, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanácsnak a devizabevételekre koncentráló beruházási indítványai kerüljenek beillesztésre a harmadik ötéves tervjavaslatba, oly módon, hogy a beruházások mértéke és éves üteme összhangban legyen a népgazdaság egyéb beruházási terveivel.8 6 Eközben látványosan módosult az apparátusban azok turizmussal kapcsolatos álláspontja is, akik néhány éve még kétségbe vonták a magyar idegenforgalomban rejlő lehetőségeket.8 7 Bár 1963-ban fontos elvi döntések születtek a szektor politikai emancipációját illetően, a fejlesztések vonatkozásában azonban továbbra is hiányzott egy valóban megalapozott és tudatos koncepció vezérfonala. Ehelyett például a szállodafejlesztések is az 1962-ben némiképp esetlegesen elfogadott irányelvek szerint folytak tovább, a forgalom lendületes növekedéséhez képest igen lassú ütemben.8 8 83 „Az idegenforgalmi szervezetek gondoskodjanak arról, hogy a főidényben Budapesten (május-szeptember) és a Balatonnál (július-augusztus) a tőkés idegenforgalom számára maximális lehetőséget biztosítsunk. Az OIT készítsen javaslatot olyan kisebb fejlesztésekre, amelyekkel a beutazó turisták szórakozását és ezzel pénzköltését gyorsan lehet növelni." MOL-M-KS 288. f. 23/1963/26. ő. e. Államgazdasági Osztály. Pénzügyminisztérium: Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz a nem szocialista országokkal fennálló aktív idegenforgalmunk egyes kérdéseiről. 1963. december 14. 84 Ekkora — a szektor felértékelődésével — az addig különösebb figyelemre nem méltatott, egyébként évről-évre ismétlődő problémák is kényelmetlenné váltak az illetékesek szemében. „Igen sok kellemetlenséget okozott és rossz benyomást keltett a nyár folyamán a felvonók gyakori üzemképtelensége is. Ez utóbbi az egész országban, sőt sajnos külföldön is már gyakran szóbeszéd tárgya." MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. Belkereskedelmi Minisztérium: Előterjesztés a Belkereskedelmi Minisztérium Kollégiumához. Az 1963. évi nyári szezon idegenforgalmi tapasztalatai. 1963. november 8. 85 A belkereskedelmi miniszter ezért felhívta a figyelmet, hogy az elvi kérdések rendezésére, illetve a fejlesztés irányának meghatározására vonatkozó további javaslatokban jelenjenek meg e szempontok is. MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. A belkereskedelmi miniszter 10-12/58/1963. Bk. M. számú utasítása az ez évi nyári szezon idegenforgalmi tapasztalatai hasznosításáról. 1963. november 22. 86 MOL-M-KS 288. f 23/1963/26. ő. e. Államgazdasági Osztály. Pénzügyminisztérium: Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz a nem szocialista országokkal fennálló aktív idegenforgalmunk egyes kérdéseiről. 1963. december 14. 87 Az 1964 júniusában tartott budapesti idegenforgalmi konferencián Kővári László az Országos Tervhivatal főosztályvezetője például a következőképpen fogalmazott: „Nemzetközi fizetési mérlegünkben jelenleg az idegenforgalom igen szerény keretek között mozog. Nagyon sok külföldi, akivel beszélgettünk, elmondotta, hogy Magyarország adottságainál fogva a legszerényebb keretek között is huszonöt-harminc millió dollárt biztosíthatna évenként az idegenforgalomból." Kővári László: Támogatjuk az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos javaslatokat. Idegenforgalom 1964. június-július. 15. Gerebenics Imre a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője pedig többek között a következőket mondta. „A mi körülményeink között az idegenforgalomnak népgazdaságunkban betöltött szerepét így kell megfogalmazni: ez a tevékenység alkalmas arra, hogy viszonylag kedvező feltételek lehetővé tegye a népgazdaság fejlesztésére fordítható deviza szerzését és fizetési mérlegünk javítását." Gerebenics Imre: Az idegenforgalmi alap mértéke a tőkés devizabevétel összegétől függ. Uo. 16. 88 1963-ban összességében stagnált a szállodai férőhely növekedés. (Hiába épült fel az új tihanyi szálló, és rekonstruálták a szegedi Tisza szállót, a túlzsúfoltság mérséklését szolgáló pótágy csökkentés miatt csak csekély kapacitásbővülés realizálódott.) Ugyanakkor már több mint félmillió-
