Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
A Politikai Bizottság ülését követően, 1963. július 15-én az Államgazdasági Bizottság a pártközpont számára is egyre nyilvánvalóbb problémák kiküszöbölése érdekében — az érintett tárcák vezetőinek bevonásával — fontos ülést tartott. A tanácskozás elé kerülő előterjesztésben szerepelt, hogy a nemzetközi turizmus fejlesztése érdekében tett addigi lépések elégtelenek, csak lassú előrehaladást biztosítottak, ugyanakkor a szállodai kapacitás gyors és nagymértékű bővítése létfontosságú.7 7 Csak a tőkés igények korabeli ismeretében 1970-ig 5000-el több állandó és körülbelül 11 000-el több idényjellegű szállodai férőhely kialakítását tartották szükségesnek.7 8 Emellett egyértelműen megfogalmazódott, hogy a meglévő szállodai kapacitás jobb tőkés kihasználtsága érdekében „elsősorban a főszezonban fokozottabban kell törekedni arra, hogy a belföldi vendégek rovására a tőkés vendégek számára biztosítsunk férőhelyet."7 9 Az Államgazdasági Bizottság állásfoglalásában lényegében megismételte a korábban elhangzottakat, hozzáfűzve néhány kiegészítést. A legfontosabbnak a fejlesztések 1970-ig terjedő koncepciójának kialakítását nevezte - a következők szem előtt tartásával. A turizmust elsősorban a tőkés devizabevételek fokozása céljából kell fejleszteni, a baráti idegenforgalmat illetően pedig elégséges, ha az elért színvonalról — éves viszonylatban — nem esik vissza.8 0 A főszezonnak a tőkés vendégek részére történő tehermentesítése, illetve a forgalom egyenletesebb elosztása érdekében törekedni kell a tavaszi, őszi és téli időszak jobb kihasználására, elsősorban a szocialista országokból érkezők ezen időtartamra történő átirányításával.8 1 Az év hátralevő része a fejlődést gátló akadályok számbavételével és azok felszámolásának előkészítésével telt.8 2 Javaslatcsomag született a meglévő lehetőségeknek a tőkés forgalom szolgálatába állítására, illetve az adminisztratív '7 Szükségesnek ítélték az Országos Idegenforgalmi Tanács megerősítését, hogy az megfelelő jogkörökkel, tervhatóságként rendelkezzen a fejlesztési alapok egy részével. MOL-M-KS 288. f. 15/1963/63. ő. e. Államgazdasági Bizottság. Ipari és Közlekedési Osztály: Előterjesztés az Államgazdasági Bizottság részére az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről. 1963. július 10. 78 A külföldi idegenforgalomra is igénybe vehető fogadóképesség ekkor mindössze 6770 ágy volt, amiből 3070 Budapestre, 2590 pedig a Balaton partjára esett. Jól illusztrálta ennek a megnövekedett forgalom melletti elégtelenségét, hogy 1963 májusában a még el sem készült új tihanyi szállót a külföldi vendégek előre lefoglalták az egész főszezonra. Középdunántúli Napló, 1963. május 19. 79 MOL-M-KS 288. f. 15/1963/63. ő. e. Államgazdasági Bizottság: Feljegyzés az idegenforgalom helyzete és fejlesztésének lehetőségei című ÁGB előterjesztéshez. 1963. július. 9. 80 A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek körvonalazása során már irányelvként érvényesült a nemzetközi fizetési mérleg egyensúly biztosításának szükségessége. Pető I. - Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizede...i. m. 415, 424. 81 MOL-M-KS 288. f. 15/1963/63. ő. e. Államgazdasági Bizottság: Az idegenforgalom fejlesztése a tőkés országokkal. 1963. július 15. 82 A véglegesített intézkedési programot az év végére kívánták a Minisztertanács elé terjeszteni. Ezzel párhuzamosan kellett kidolgozni a turizmus megnövekedett súlyának megfelelő beillesztését a pártállami szervezetrendszerbe. MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály: Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes levele Szurdi Istvánnak a KB Ipari és Közlekedési Osztálya vezetőjének az idegenforgalom fejlesztésével és szervezetének kialakításával kapcsolatos minisztertanácsi előterjesztés véleményezésére. 111.: MOL-M-KS 288. f. 25/1963/14. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Előteijesztés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz az idegenforgalom fejlesztésének és szervezetének kialakítása tárgyában.
