Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
Ráadásul a hatalmi harcok közepette a Rákosi-féle vezetés ezeket a próbálkozásokat is blokkolta a tőle telhető mértékben.1 5 Ilyen körülmények között nem kerülhetett sor az idegenforgalmi politika érdemi napirendre kerülésére. Az ország felé irányuló nyugati érdeklődés, sőt a szovjet kezdeményezések ellenére a rendszeres szervezést, a forgalom nyugodt lebonyolítását elsősorban az elvi kérdések tisztázatlansága akadályozta.1 6 Az 1956-os év forradalomba torkolló eseményei végképp nem kedveztek az ország idegenforgalmi politikája józan, átgondolt meghatározásának.1 7 Lassú kibontakozás A forradalom leverését követően a bizonytalan talajon álló kádári vezetés számára az azonnali, hatékony cselekvés jelenthette az egyetlen kiutat a mély válságból. Felismerve ennek szükségszerűségét rövid idő alatt a gazdasági adottságokra jobban épülő gazdaságpolitika kimunkálását célzó döntések születtek.18 Az új keretek között a turizmusnak ismét szerepet szántak, ezt bizonyítja például az 1956. december 10-én kelt előterjesztés, mely a „szállodaiparunk és idegenforgalmunk tárgyában soron kívül teendő intézkedésekről"szólt. Az anyagban arra tettek javaslatot, hogy egyes budapesti szállókat, illetve balatoni üdülőket mielőbb állítsanak az idegenforgalom szolgálatába.1 9 Az adott helyzetben érthetően a rövid távú politikai gazdasági haszonra törekvés határozta meg a politika döntéseit.2 0 1957 tavaszának sikerei, a gyors stabilizáció következtében azonban lekerültek a napirendről a további változások. Az új körülményekhez idomuló átfogó idegenforgalmi stratégia meghatározására nem került sor.2 1 Ugyanakkor, mint láthattuk, a Szovjetunió „békepolitikája" illetve a többi szocialista ország példája ösztönzően hathatott a magyar vezetésre. A magyar pártelit azonban a továbbiakban is igen óvatosan közelített a kérdéshez, in-15 Lásd pl.: MOL-M-KS 276. f. 53/1955/234. ő. e. II. kötet. Piros László levele Hegedűs Andrásnak az idegenforgalom fejlesztéséről szóló határozat módosítására. 1955. április 28. 16 Továbbra is az képezte például vita tárgyát, hogy az idegenforgalomból várható gazdasági és politikai előnyök arányban állnak-e a nagyszámú idegen beutazásával illetve a kiutazások engedélyezésével kapcsolatos állambiztonsági veszélyekkel és kiadásokkal. MOL-M-KS 276 f. 53/1955/243. ő. e. II. kötet. Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya: Előterjesztés a PB részére az Idegenforgalom fejlesztéséről. 1955. augusztus 9. 17 Pedig minden nehézség ellenére az 1956-ban kialakított második ötéves terv irányelvei már felvetették a szállodaipar fejlesztését. E szerint a szállodai szobák számát öt év alatt legalább harmincöt százalékkal, ezen belül az igenforgalom követelményeinek megfelelő férőhelyeket mintegy kétszeresére kellett volna növelni, részben a korábban szállodai célokra szolgáló épületek visszaszolgáltatásával. Lásd.- Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez. Veszprém Megyei Népújság, 1956. július 27. 18 Berend T. Iván: Gazdasági útkeresés 1956-1965. Bp. 1983. 80, ill.: Pető I. - Szakács S.: A hazai gazdaság négy évtizede... i. m. 315-318. 19 MOL-M-KS 288. f. 23/1957/4. ő. e. Államgazdasági Osztály: Előterjesztés a Minisztertanács részére: Szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése tárgyában soron kívül teendő intézkedésekről. 1956. december 10, ill.: Uo. a Gazdasági Bizottság 10.121/1957. sz. határozata szállodaiparunk és idegenforgalmunk fejlesztése érdekében soron kívül teendő intézkedésekről. 1957. február 1. 20 MOL-M-KS 288. f. 23/1957/4. ő. e. Államgazdasági Osztály. Közlekedés és Postaügyi Minisztérium: Előterjesztés a Gazdasági Bizottsághoz az 1957. évi idegenforgalomról. 1957. február 5. 21 Berend T. I.: Gazdasági útkeresés i. m. 17-32, 91-111.
