Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Rehák Géza: Magyarország idegenforgalmi politikája 1956-1965. (Különös tekintettel a szállodafejlesztésekre) I/201
kább csak puhatolódzott, informálódott. Hiába hívták fel az illetékes állami szervek újra és újra annak fontosságára a figyelmet, hogy a párt Politikai Bizottsága (PB) és a Minisztertanács (MT) vizsgálja meg az idegenforgalom helyzetét, és biztosítsa a fejlesztésére szükséges anyagi és egyéb előfeltételeket. Az IBUSZ például 1957 végén, Marosán György idegenforgalommal kapcsolatos kérdéseire válaszolva, a következőket nehezményezte. „Bulgária a nehézipari beruházások terhére jelentős mérvű szállodaépítési programot hajtott végre, amely igen előnyösen befolyásolta már az idei idegenforgalmát is. Magyarország annak dacára, hogy hivatalos idegenforgalmi vállalata az IBUSZ több évtizedes múltra tekint vissza, s a többi népi demokratikus utazási irodák is eleinte az IBUSZ tapasztalataiból merítettek, - az idegenforgalom fejlesztése terén komoly mértékben elmaradt."22 Az illetékesek egyetértettek, hogy a turizmus fejlődésének egyik lényeges akadályozója a szállodai férőhelyek rendkívül alacsony száma és szállodai kultúránk lemaradása.2 3 Ezért perspektivikusan feltétlenül szükségesnek tartották annak elhatározását, hogy néhány nemzetközi nívót elérő reprezentatív hotel épüljön Budapesten és a Balaton mellett.2 4 De egybecsengtek a vélemények abban is, hogy nemzetközi idegenforgalomra alkalmas területeinket a turisztikai infrastruktúra más vonatkozásaiban is alkalmassá kell tenni a vendégfogadásra (kommunális beruházások stb.) Mindennek azonban előfeltétele volt, hogy a párt részéről kötelezzék az illetékes szerveket a perspektivikus szállodaépítési és üdülőfejlesztési tervek kidolgozására, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítására. Az igény tehát egyre erőteljesebben jelentkezett a vezetés felé, hogy határozza meg az idegenforgalmi politika kereteit. A pártközpont részéről azonban elhatározó döntések, ahogy eddig ezúttal sem születettek. A politikai szándék egyértelmű kinyilvánítása nélkül a bürokratikus gazdaságszervezés keretei között a fejlesztések megindítása elé jelentős akadályok hárultak. így maradt a korlátozott és informális támogatásból folyó lassú ütemű változás lehetősége.2 5 1959-ben a turizmus állami irányításáért felelős Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium átfogó igényű előterjesztést készített az idegenforgalom legfonto-22 MOL-M-KS 288. f. 25/1957/8. ő. e. Ipari Osztály: Jelentés Marosán György részére az idegenforgalommal kapcsolatos kérdésekről. 1957. december 21. 23 „Szállodahelyzetünk katasztrofális elmaradottsága mellett ugyanakkor rá kell mutatnunk arra, hogy a szocialista államok óriási erőfeszítéseket tesznek idegenforgalmuk fejlesztése alapját képező szállodaépítkezések terén. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, de különösen Bulgáriában nagyarányú, modern, minden igényt kielégítő szállodaépítkezési programot hajtottak végre." MOL-M-KS 288. f. 25/1958/ 5. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. Közlekedés és Postaügyi Miniszter: Jelentés Magyarország idegenforgalmának általános helyzetéről. 1958. augusztus 6. 24 MOL-M-KS 288. f. 25/1957/8. ő. e. Ipari Osztály: Jelentés Marosán György részére az idegenforgalommal kapcsolatos kérdésekről. 1957. december 21. MOL-M-KS 288. f. 25/1958/ 5. ő. e. Ipari és Közlekedési Osztály. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Jelentés Magyarország idegenforgalmának általános helyzetéről. 1958. augusztus 6. 25 Az 1959-ig tartó két év az alapvető problémák megoldatlansága mellett is, sok vonatkozásban a legfontosabb alapok lerakását jelentette. Folyt például a Gellért és Royal Szállók helyreállítása. 1959-ben felállították az első motelépületeket a Balaton mellett. „Már ezekben az években felismerhető a külföldi turizmus preferenciája..." Lásd: A belkereskedelem négy évtizede 1945-1985. Szerk. Berényi József. Bp. 1985. 122.
