Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Maruzsa Zoltán: A Rapacki-terv osztrák és magyar diplomáciai források alapján I/161

rült. Ennek ellenére a Quai d'Orsay a német-francia kapcsolatokra való tekintettel következetesen elutasította a tervet.20 - Az USA szovjet elképezésként tekintett a Rapacki-tervre, melynek közzétételét a lengyelekre bízták, ennek megfelelően Washington álláspontja kezdettől elutasító volt. Ez az álláspont azonban hamarosan feloldódott, amikor elemzőik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kezdeményezés önálló lengyel elképzelés, aminek hátterében a Varsói Szerződésen belüli törésvonal állhat. Ez a lehetőség komoly fejtörést okozott a State Department elemzőinek, hiszen az igazolására nem volt lehetőségük, és amint azt látni fogjuk, ebben a kérdésben 50 év elteltével sem könnyű a kutató dolga. Az biztos, hogy a State Department 1956-57 folyamán megkülönböztetett figyelemmel fordult Lengyelország felé,2

1

mert leválaszthatónak vélte a szovjet szövetségi rendszerről, ezért gazdasági segítséget nyújtott Varsó számára,2

2

ami már a szovjet vezetés rosszallását is kiváltotta.2

3 Ónálló lengyel kezdeményezés vagy egyeztetett szovjet javaslat ? A szovjet szövetségi rendszer működéséről az az általános vélemény, hogy az valójában a Kreml szigorú irányításával működött. Azt biztosan leszögezhetjük, hogy önálló külpolitikával biztosan nem rendelkeztek a Varsói Szerződés tagállamai, különösen nem a szovjet megszállás alatt álló országok, miként ezt vizsgált korszakunkban az 1956-os magyar forradalom szovjet leverése mutatta, majd 1968-ban a Brezsnyev-doktrína nyíltan ki is mondta. A kérdés azonban valójában az, hogy éppen ezekben a kényes esztendőkben volt-e lehetősége a lengyel diplomáciának önálló kezdeményezésre vagy sem, illetve élt-e ezzel a lehetőséggel? A sztálini időkben mindig határozott Moszkva is változóban volt: 20

AdR Ol POL-II Polen/513. 1958/544499. Vollgruber párizsi osztrák nagykövet 1958. február 19-én kelt szigorúan bizalmas minősítésű levelében számolt be a Quai d'Orsay politikai osztályának vezetőjével folytatott beszélgetéséről. Vollgruber beszámolója szerint érdeklődött, hogy mi Párizs véleménye a kiegészített Rapacki-tervről. M. Daridan közölte, hogy az elutasító hozzáállásuk nem változott, mert az egész terv távlati célja Németország semlegesítése, az amerikai csapatok hazaküldése és végső soron a NATO feloszlatása, ami ellentétes a francia célkitűzésekkel. „Lengyelországra való tekintettel azt nyilatkoztuk, hogy a tervet minden részletében és következményeiben alaposan megvizsgáljuk, de a terv valójában vállalhatatlan volt és marad."-közölte a francia diplomata. 21

AdR Ol POL-II Polen/452. 1957/221523. Verosta varsói osztrák követ 1957. június 4-én kelt minősítés nélküli jelentésében részletesen beszámolt a lengyel-amerikai kapcsolatokban bekövetkezett változásokról és az amerikai hitelekkel kapcsolatos egyeztetésekről. 22

MOL XIX-J-l-j-Legyelország-48t-00694/1961 Szilágyi Dezső varsói nagykövet 1961. január 10-én kelt szigorúan titkos minősítésű jelentése az amerikai lengyel kapcsolatok alakulását elemzi. Adatai szerint mióta Douglas Dillon államtitkár 1956. október 2-án az amerikai lengyelek chicagói kongresszusán meghirdette Lengyelország gazdasági megsegítését, Varsó összesen 426,3 millió USD segélyt kapott, melynek 85%-a mezőgazdasági termények vásárlásáról szólt. Lengyelország 1961-re megkapta a legnagyobb kedvezmény elvét és felvették a GATT-ba, rendezték a második világháború alatti és utáni vagyonjogi kérdéseket. 23

MOL XIX-J-l-j-USA-47t-002388/1957 A washingtoni magyar nagykövetség 1957. május 4-én kelt szigorúan titkos jelentésében küldte el az 1956. évről szóló összefoglalóját az amerikai külpolitikáról.