Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
be tartozás jelét, míg a Bar Kochba egyesület tagjai hangosan és szabadon vállalják fel törzsi hovatartozásukat. Nordau szerint azonban a zsidók és a torna kapcsolatában egy pontot még nem vizsgáltak kellőképpen: azt, hogy a zsidók a testgyakorlás minden fajtájára szokatlanul alkalmasak. A zsidók hibájaként rója fel, hogy tudat alatt túl sokat nézik magukat az antiszemiták szemüvegén keresztül, s vakbuzgón mondják utánuk a zsidókról állított dolgokat (kevésbé előnyös testi adottságok, ügyetlenség, testi erő hiánya, kétbalkezes, csetlő-botló jelleg, görbe testtartás stb.), esetleg csak enyhítő körülményeket hoznak fel mentségül. Nordau igazat ad annak a megállapításnak, miszerint a zsidók tartása nem megfelelő, de ezt a hiányzó testi nevelésnek tulajdonítja. Nem zsidók esetében is hasonlónak látja a helyzetet: a laktanyákat és a katonai gyakorlótér epeket szemlélve semmi különbséget nem fedez fel zsidó és nem zsidó között. A vicclapokban szereplő zsidóábrázolások39 — zsidó katonák nevetséges madárijesztőként — sem életszernek, inkább csak a fantázia szüleményei; ha van némi valóságalapja, az csupán a fiatal harcos sutasága a besorozását követő első hetekben. A zsidók termetét illetően is lehet kivetnivalót találni, különösen a germán és szláv népesség által lakott területekkel összehasonlítva. „Korábban, talán kicsit elhamarkodottan, hajlamos voltam a zsidók termetét visszamaradottnak, testük gyakran csekély hosszúságát az elfajulás4 0 egy jelenségének betudni. Ebbéli nézetemben az utóbbi időben meginogtam."4 1 Valójában Nordau korában még nem lehetett antropológiai és néprajzi kutatásokkal bizonyítani, hogy a zsidók eredetileg nagyobb testhosszal bírtak, és ez az életkörülmények kedvezőtlen alakulása miatt zsugorodott össze, vagy már a kezdetekben is egy kis növésű törzs volt. A zsidóknak megadattak a nélkülözhetetlen szellemi feltételek a rendkívüli atlétikai és tornászteljesítményekhez, a testi feltételek, egy bizonyos mennyiségű izomerő pedig gyakorlás révén megszerezhető. „Tehát mindenünk megvan, ami szükséges ahhoz, hogy tornászként ugyanolyan fényesen bizonyítsunk, mint mindegyik szellemi diszciplína művelőjeként."4 2 Nordau célja nem az antiszemiták meggyőzése, sokkal inkább a zsidó öntudat fokozása volt, „mivel a zsidó a szétszóratásban egy nem zsidó környezetben különösen érzékeny, és csak azt becsüli, amit a nem zsidó környezete értéknek ismer el".4 3 A zsidó test patológiája A fent vázoltak alapján a zsidókat túlságosan befolyásolta a mások által róluk alkotott kép. Ebből adódik a kérdés: milyennek látták a nem zsidók a zsi-39 A téma kifejtéséhez ld. Hanák Péter: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében). In: Zsidóság a dualizmus kori Magyarországon. Siker és válság. Szerk. Varga László. Bp. 2005. 167-189, valamint Vörös Kati: Judapesti buleváron. A „zsidó" fogalmi konstrukciója és vizuális reprezentációja a magyar élclapokban a 19. század második felében. Médiakutató 2003/tavasz. 19-43. 40 A dolgozatban egészében az 'elfajulás' és a 'degeneráció' kifejezéseket szinonimaként használom Nordau Entartungja alapján. 41 Nordau, M. : Zionistische Schriften i. m. 429. 42 Uo. 432. 43 Uo.
