Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
tatlan „a keleti gettó elcsigázott, köhögő, jajveszékelő törpéivel".33 Nordau a jómódban élő, tehetősebb zsidóknak határozottan ajánlja, hogy szorgalmasan tornázzanak tovább, mivel fontos az „'izomzsidóság' kitenyésztése". A Jüdische Turnzeitung szerint 13 zsidó tornaegylet működik; a cél az lenne, hogy minden cionista egylet, amely arra képes, hozzon létre egy tornaszakosztályt. A nagy zsidó tömegek számára azonban ez még kevésbé fontos, mivel az életkörülményeik sem anyagilag, sem időben nem teszik lehetővé számukra a torna vagy bármely egyéb sportág művelését. Számukra olyan tanácsokkal kell szolgálni, amelyek pénz nélkül is megvalósíthatók. Nordau két reformot ajánl: a zsidó népnek fel kell hagynia a túl korai házasságkötéssel és a gyermekek túl korai iskoláztatásával. A korai házasságkötést egy régi, ártalmas hagyománynak tekinti, valóságos „rákfenének", mivel a fiatalok még korántsem önállóak. Ennek valós következményei, hogy a zsidó nő korán elhervad, túl korán és túl bőségesen érkezik a gyermekáldás, s a nagycsaládot a szülők sem táplálni, sem nevelni nem tudják megfelelően, s nem ritka, hogy a fiatal férj „ijesztő könnyűvérűséggel" a családját hátrahagyva menekül a kötöttségek elől.34 Nordau szerint az lenne az ideális, ha a keleti zsidóságon belül a házasságkötés átlagéletkorát ki lehetne tolni nyolc évvel. A másik problémát a gyerekek korai beiskolázásában látja. „Ez bűn marad, még akkor is, ha a héder elveszíti az egészséggel ellentétes barbár jellegét. Gátolja a testi fejlődést és megalapozza a szervezet későbbi megbetegedését, ha a gyermeket a betöltött hatodik életév előtt iskolázzák be, és napi több mint öt órát kell szellemi tevékenységgel töltenie."35 A mozgás, a torna fizikai, esztétikai hatásáról, nevelő és egészségmegőrző szerepéről többször írt Nordau a Jüdische Turnzeitunghaii is36 . A Muskeljudentum31 című írásában azt hangsúlyozza, hogy ismét meg kell teremteni az izmos zsidóságot; ismét, mivel a történelem bizonyítja, hogy korábban létezett, akárcsak azt, hogy a zsidóság képes a testét ésszerűen használni, és azt megbecsülni. A tornának a zsidóság életében nevelő szerepet kell betöltenie: testet és jellemet egyaránt pallérozni hivatott, s öntudatot kell, hogy árasszon. A Was bedeutet das Turnen für uns Juden ? című írásában Nordau ezt még azzal egészíti ki, hogy a zsidók számára a torna azért is bír különleges nevelőerővel, „mivel a zsidók legnagyobb hibája az önfejűség, a makacsság, az ellenállás az azonos törzsbeliek elismerésével, illetve a nekik való alárendeltséggel szemben".38 A fiatal 'izomzsidók' még nem érték el őseik hősiességét, akik tömegekben tódultak az arénába, hogy részt vegyenek a harci játékokban, és a képzett hellén atlétákkal, valamint az erős északi barbárokkal mérkőzzenek meg; erkölcsileg azonban már most megelőzik őket, mivel a régi zsidó cirkuszi harcosok szégyellték zsidóságukat, és sebészi beavatkozással próbálták titkolni a szövetség-33 Uo. 132. 34 Uo. 133. 35 Uo. 133-134. 36 Az 1900-ban indult, Herman Jalowicz által szerkesztett zsidó havi lap a Bar Kochba zsidó tornaegylet hivatalos orgánuma volt. 37 In: Nordau, M.: Zionistische Schriften i. m. 424-426. 38 Uo. 427-433.
