Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Testi (sz)épség. Az „izomzsidó" fogalma Max Nordaunál a fin de siecle kontextusában I/143
gyobb a szegénység és a munkanélküliség. A Kelet-Európában előforduló leggyakoribb típus még mindig a 'Luftmensch', azaz a munkalehetőség helyett a szerencsében és csodában bízó típus.31 Sok 'Luftmensch' pedig egy 'Luftvolk'-ot alkot, azaz gazdasági értelemben egy szó szerint a levegőben lógó népet. Noha a zsidókat mint kereskedőket tartják számon, Nordau ezt cáfolja, mivel a legtöbben az általa feleslegesnek tartott kiskereskedésben dolgoztak. A zsidó nép nem tud zárt gazdaságként működni, mivel nincs meg hozzá a legszükségesebb, a saját földterület, minek következtében más népekkel, előnytelen feltételek mellett kénytelen kereskedni. Elégtelennek tartja továbbá a szakképzett zsidók számát, azt, hogy a legtöbb zsidó iparos autodidakta módon tanulta a szakmáját, kivéve a gyémántcsiszolókat. Mentségül hozza fel, hogy a fejlettebb iparos szakmák képviselői céhekbe tömörültek, s onnan a zsidók ki voltak rekesztve. A gettóban csak a legegyszerűbb mesterségeket űzték, a legtöbb zsidó iparos szabóként, cipészként és kalapkészítőként kereste a kenyerét, s egyik foglalkozás sem kívánt különösebb testi erőt. A szabadfoglalkozások területén még rosszabb a helyzet. Ennek eredménye a 'koldusdiák' típusa, aki, mivel képtelen fedezni a tanulmányaihoz és a megélhetéshez szükséges költségeket, különórákat ad, újságíróként tengődik, vagy fordít, másol. A tanulás melléktevékenységgé silányul, s a rosszul táplált, rosszul öltözött, lendületét vesztett diák, akiből hiányzik a szellem eleganciája, szintén 'Luftmensch'-sé válik. Míg más népeknél a tanulás révén lehetséges a felemelkedés, addig a zsidóknál ez fordítva működik és lealacsonyít; noha a statisztikák szerint a zsidók szép számmal képviseltetik magukat a felsőoktatási intézményekben, Nordau szerint ezt főleg elkeseredettségükben teszik. Nordau a zsidó népet egy szegény, de nagy szellemi igényeket támasztó népnek látja, ugyanakkor kérdéses, hogy egy 'levegőemberekből' álló nép hogy tud megfelelni a cionizmus által megkövetelt feladatoknak. Azaz: 'levegőemberek', képzetlen iparosok, vagyontalan kereskedők hogy teremtsenek meg egy új, erős közösséget? A cionizmus első feladatai közé kell, hogy tartozzon ezen — főleg gazdasági — rétegeket megerősítse, majd alkalmassá tegye őket a cionizmus ideáljainak megvalósítására. Nordau a cionizmus feladatai között a zsidók testi, szellemi és gazdasági felemelését tartotta a legfontosabbnak; utóbbi elsőbbséget élvez, a másik kettő csak ezután következhet, s a gazdasági fellendülés nélkül utóbbiakat elképzelhetetlennek tartja. A test, fizikum javításáról azért nehéz beszélni, mert a szegénysorban élő zsidók életkörülményei — koszos, túlzsúfolt, poshadt levegőjű lakások — nem a tudatlanságra vagy rossz szokásokra, hanem a szociális helyzetre vezethetők vissza. A cionista mozgalom ezért a faj fizikai leépülésének feltartóztatására törekszik, főleg emberhez méltó életkörülmények és bőséges étkezések biztosítása révén. Mindehhez azonban pénz kell, így „a zsidó nép felemelkedése pénzkérdés".32 Példának azokat a családokat hozza fel, ahol három generáció óta jómódban élnek; ezekből a családokból kitűnő lovasok, ügyes vívók, jó táncosok, úszóbajnokok kerültek ki, testi megjelenésük összehasonlítha-31 Uo. 117. 32 Uo. 131.
