Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421

A 90. „uralom" II. (Premysl) Ottokár (morva őrgróf: 1247-1278, osztrák herceg: 1251-1276, cseh király: 1253-1278) története. A 251. és 301. fejezet182 tárgyalja Ottokár uralmát; a szerző roppant nagy teret szánt Ausztria eme rö­vid, mégis roppant mozgalmas időszakának. Részletesen bemutatja a tatárjárás utáni magyar-osztrák háborúk eseményeit, Ottokár és IV Béla, illetve István ifjabb király (V István) harcait.18 3 A „Magyarországról" (Von Ungern) szóló 260. fejezet István herceg stájerországi uralmáról, majd a stájerek magyarok el­leni lázadásáról és Ottokár nekik nyújtott segítségéről ír; itt elmarasztalja a magyar herceget, aki egy névtelen „magyar grófot" — Gutkeled István szlavón bán184 — ültetett a tartomány élére, és aki „nagy terheket rakott az ország népé­re". 18 5 A 261. és 262. fejezetek pedig a Laa és Marchegg térségében vívott csa­tákról (1260. június 26-július 12.) tudósítanak.186 Nagyon érdekes, ahogy a kró­nika hallgat a magyarok és kunok 1250. és 1259. évi hadjáratáról és pusztításai­ról, amelyekről viszont a többi forrás beszámol.18 7 Erről az eseményről Ottokár Stájer Rímes Krónikája sem tudósít, így valamelyest érthető, hogy az Osztrák Prózai Krónikás sem ír a támadásról és a korszakra vonatkozó évkönyvek tudósításait is mellőzte.18 8 Az 1252/1253. évi magyar-osztrák háború pusztítá­sához mindössze annyit fűz hozzá a krónika, hogy IV Béla Bécs felé haladva ra­bolt és gyújtogatott.18 9 A kroissenbrunn-marcheggi csata leírásánál szerzőnk kissé negatívan ítéli meg a magyarokat, pontosabban személyesen IV Bélát, amikor a magyarok és a kunok a Marchegg alól és a Morván átkelő cseh és len-182 Österreichische Chronik 114-136. § 251-291. 183 A magyar-stájer-cseh ügyek tartalmas összefoglalóját 1. Gerhard Pferschy tanulmányában (Ottokar II. Premysl, Ungarn und die Steiermark. In: Jahrbuch für Landeskunde von Nieder­österreich. Neue Folge [Ottokar-Forschungen] 44/45. [1978-1979] 73-91.) 184 Hóman B. - Szekfü Gy.: Magyar történet i. m. I. 571. 185 „Darnach seczt er (István ifjabb király) ain ungrischen grafen dahin, der grossen überlast tet dem lantvolkch" — Österreichische Chronik 118.; Ottokars Österreichische Reimchronik 78. v. 5860-5923. — A karintiai Szent Pál-apátság oklevelei között olvasható IV Sándor pápa levele 1259-ből, amelyben felszólítja az ifjabb királyt, hogy védje meg a karintiai Szent Pál bencés kolos­tort a helyi hatalmasságok erőszakoskodásaitól (FRA II. Nr. 39. Urkundenbuch des Benedicti­ner-Stiftes St. Paul in Kärnten. Hrsg. von Beda Schroll. Wien 1876, 151, n. 102.). Ez ékes bizonyí­téka annak, hogy az ifjabb király és Gutkeled István uralma korántsem volt olyan zsarnoki, mint ahogy azt a krónika beállítani igyekszik. 186 Österreichische Chronik 119.; Monumenta historica ducatus Carinthiae (a továbbiakban: MHDC). Geschichtliche Denkmäler des Herzogtums Kärnten. Vierter Band. Erster Teil. Die Kärntner Geschichtsquellen 1202-1269. Hrsg. von August von Jaksch. Klagenfurt 1906. 555, n. 2725.; Annales Otakariani (MGH SS IX. Ed. Rudolf Köpke). Hannover 1851. 184.; Ottokars Österreichische Reimchronik 89-96, v. 6709-7301.; Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 1993. 87. 187 Pauler Gy.: Árpádházi királyok i. m. II. 217-232.; MHDC IV/1. 543-544, n. 2705.; „Ste­phanus iuvenis rex Ungarie cum Cunrado Stiriam et Karintiam devastavit" — Canonici Sam­biensis Annales (MGH SS XIX. Ed. Wilhelm Arndt). Hannover 1866. 699.; Continuatio Sancrucensis II. (MGH SS IX. Ed. Wilhelm Wattenbach). Hannover 1851. 644.; Annales Sancti Rudberti Salisburgenses (MGH SS IX. Ed. Wilhelm Wattenbach). Hannover 1851. 791-792. 188 Annales Sancti Rudberti Salisburgenses 795.; Kristó Gy.: Árpád-kor i. m. 135. 189 „Chünig Bela, da er von Wienn lag, liez er ser rauben und prennen" — Österreichische Chronik 115., § 253, vö. Hóman B. - Szekfü Gy.: Magyar történet i. m. I. 567.; Chronicon Austriacum anonymi. In: Cat. font. I. 507, n. 1215.; Szűcs J.: Utolsó Árpádok i. m. 83-84.; Heinz Dopsch - Karl Brunner - Maximilian Weltin: Die Länder und das Reich. Der Ostalpenraum im Hochmittelalter (Österreichische Geschichte 1122-1278). Wien 1999. 446-447.

Next

/
Oldalképek
Tartalom