Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
így ez egy későbbi toldás a krónika eredeti szövegéhez.70 A B-osztályt Seemüller további két csoportra osztotta, C-re és D-re. A C-csoport hat kéziratban maradt fenn, míg a D-csoportnak több változata is van. A C-ből és a D-ből áll össze a 2-vegyes csoport,71 amelyeknek további folytatásai vannak: Y $ és T.72 A nagyszámú fennmaradt kézirat és a krónika különböző kiegészítései egyértelműen azt bizonyítják, hogy a mű a maga korában roppant népszerű volt, és számos, többé-kevésbé tehetséges másolóra és epigonra lelt. Mint azt már említettem, maga a krónika nagy részben nem önálló alkotás: az Osztrák Prózai Krónikás sokat merített a korábbi évszázadok krónikáiból, évkönyveiből, a 14. század eseményeinek tárgyalásánál azonban már felhasználja a szemtanúk elbeszéléseit, vitatható hitelértékű híradásait is.7 3 A szerző történetírói célkitűzéseit Seneca egyik műve, a De formula honestae vitae vel de quatuor virtutibus cardinalibus liber fogalmazza meg. Ebben Seneca azt fejti ki, hogy a múlt ismerete, a múlt eseményeire való emlékezés a feltétele az erényes életnek, egyben segíti a helyes döntést a jelenben és bölcs előrelátást ad a jövő eseményeihez. A bevezetőben szó szerint fordítja Senecát a krónika szerzője,74 ami a klasszikus műveltségére és kiváló latintudására utal.7 5 Senecát használja fel tehát az Osztrák Prózai Krónikás ahhoz, hogy a történetírói programját kifejezése juttassa: szerinte ugyanis a közjavát igemain nucz) elsősorban az szolgálja, hogy a múlt eseményeit régi krónikákból és történetírói munkákból ismerjük meg, ugyanúgy, ahogy a jövő eseményeit a csillagokból fürkésszük ki.7 6 A krónikás azonban hozzáteszi, hogy a bölcsesség elérésére és Isten keresésére — annak teremtményein keresztül — más tudományok is alkalmasak: számtan, mértan, zene, logika, retorika, grammatika, asztronómia, filozófia, metafizika, 70 Österreichische Chronik 220-223., § 431-136. 71 Uo. CXCIV-CC. 72 Uo. CCCVII.; Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 318. 73 L. az olyan megjegyzéseit, mint „ettleich sprachen" — Österreichische Chronik 204., § 408. 74 „Si prudens est animus tuus, tribus temporibus dispensetur: praesentia ordina, futura praevide, praeterita recordare. nam qui praesentia non ordinat, obliviosus et fatuus appellatur, qui nil de praeterito cogitât, perdit vitam, qui nil de futuro praemeditatur, in omnia incautus incidit. Propone autem animo tuo et mala et bona futura, ut illa sustinere possis, ista moderari." — Haase, Friedrich Gottlob: L. Annaei Cordubensis (Martini Dumiensis episcopi ad Mironem regem galliciae) De formula honestae vitae (vel de verborum copia vel de quatuor virtutibus cardinalibus) liber. In: L. Annaei Senecae opera quae supersunt. Supplementum. Leipzig 1902, 67-68., vö. „Hogyha bölcs szeretnél lenni, az értelmedet igazítsd az idő három rendjéhez. Először is, légy megfelelő tekintettel a jelenre; másodszor legyél előrelátással a jövőt illetően, hogy megvédhesd magad mindattól, ami az eljövendőben rád nézve kárt okozhat [...] harmadrészt pedig emlékezzél meg az elmúlt dolgokról, amely a legtöbbet tehet a bölcsességhez; mert ha valaki nem emlékezik meg a múltról, haszontalanul elvesztegeti az életét, halálában pedig feledés lesz az osztályrésze" (Ob du weiz sein wellest, so sol wesen dein sinne mit drein Zeiten geordent und gezieret. Zum ersten mit rechter Ordnung der gegenwürtigen zeit, zu dem andern mal mi guter fürsichthait der kümftigen zeit, daz du dich davor behüttest fürsichtichleich, waz dir mag kümftigen zeit schaden pringen...zu dem dritten mal mit guter gedëchtnûss der vergangen ding, an der leit maistail vil weishait: wan der nichts der vergangen gedenchet, der verleust unnüczleich daz leben und wirt ain vergessner tot gehaissen) — Österreichische Chronik 1. (§ 1.). 75 Heilig ezt követően több példát is hoz, amelyekben a krónika szövegét összehasonlítja más klasszikus szerzőkével, például Szent Jeromoséval is, ezzel kívánja alátámasztani a klasszikus műveltségű Stainreuter szerzőségét (Heilig, K. J.: Leopold Stainreuter i. m. 228-236.). '6 Österreichische Chronik 1. (§ 1.).:
