Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Bradács Gábor: A Chronica patriae. Egy 14. századi osztrák krónika és a magyar történelem VI/1421
Fontos még megjegyezni azt, hogy a krónikás érdeklődése a magyar őstörténet, és általában a középkori magyar történelem iránt a szerzőség és a keletkezéstörténet szempontjából is fontos lehet. Megalapozottnak látszik ugyanis az a feltevés, miszerint az Osztrák Prózai Krónikás a IV Rudolf herceg udvarának értelmiségi köréhez tartozhatott. Bizonyíték lehet erre az, hogy a szász mesterdalnok, Mügeln Henrik (1300 körül-1360 után), az első német nyelvű magyar történelem írója éppen IV Rudolfnak ajánlotta 1360 körül írott művét.51 2. Maga a krónika jelenleg általánosan hasznát címét — Österreichische Chronik von den 95 Herrschaften —Joseph Seemüllertől kapta, a 15. században ugyanis a Chronica patriae névvel illették, a kortársak Ausztria mintegy „hivatalos története"-ként tekintettek rá;52 figyelemreméltó tény azonban, hogy Gombos Albin Ferenc ismert forrásgyűjteményében nem a Seemüller-féle cím alatt közölte az Árpád-korra vonatkozó fejezeteket, hanem az Oesterreichische Chronik von Anfang der Welt - 1398 címen, holott ő már Seemüllernek a Monumenta Germaniae Historica sorozatban megjelent kiadását használta.53 A Seemüller-kiadás bevezető része igen alaposan tárgyalja az egyes kéziratok keletkezését, lelőhelyét, illetve egymással való kapcsolatukat, ezekhez a későbbi kutatás keveset tudott érdemben hozzátenni.5 4 Joseph Seemüller a filológus alaposságával dolgozta fel azt a számos kéziratot, amelyek révén a krónika szövege — részben, vagy egészében — fennmaradt. Csak néhány lelőhely a teljesség igénye nélkül: Podgora, Berlin, Innsbruck, Klosterneuburg, Linz (ez utóbbi helyeken több példányban is), Strahov, Budapest, Bern stb.;55 latin nyelvű kivonatok találhatóak Bécsben és Klosterneuburgban, ugyancsak több példányban;5 6 német nyelvű kivonatok a többi között Baselban és Kremsmünsterben stb.57 1977-ig a krónika több mint ötven kézirata vált ismertté, ebben az évben aztán előkerült az Osztrák Nemzeti Könyvtárból „cod. ser. nova 20.239" szám alatt a krónika egy addig ismeretlen szövegváltozata. Ez a kézirat Paul von Nikolsburg munkája, aki egy alsó-ausztriai nemes, Hans Hofkircher megbízásából készítette 1441-1442-ben, és a krónika úgynevezett K-kéziratához áll közel.58 Joseph Seemüller az általa Q-nak nevezett kéziratot tekinti az összes többi mintájának, de megjegyzi, hogy ez sem autográf, és már 51 Travnik Jenő bevezetője Mügeln prózai krónikájához, in: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I—II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapest 1937-1938. (a továbbiakban: SRH) II. 93.; Domanovszky Sándor: Mügeln Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika. Századok 41. (1907) 20-35, 119-142. 52 Uiblein, P.: Leopold von Wien i. m. 719.; Niederstätter, A.: Fürst und Land i. m. 373. 53 Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI I—III. Collegit Albinus Franciscus Gombos. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: Cat. font.) III. 1723, n. 4071. 54 Österreichische Chronik CCVII. 55 Uo. I-LVIII. 56 Uo. LVIII-LX. 57 Uo. LX-LXVII. 58 Uiblein, P.: Quellen i. m. 100.
