Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről VI/1385
Az oklevelet a történeti kutatás egyhangúlag István király hiteles, szintén német hatásokat mutató diplomájaként értékelte. Harry Bresslau és Szentpétery Imre szerzőjének Heribert C nótáriust tekintette. Mivel a tihanyi átírásban hiányzik a keltezés, ezért a Györffy György előtt tevékenykedő kutatók nem tartották hitelesnek dátumsorát. Ennélfogva az oklevél keletkezését 1001-re vagy 1002-re tették, jóllehet Bresslau nem kifogásolta a keltezés autentikus mivoltát.74 Harry Bresslau és munkatársa, Hermann Bloch II. Henrik okleveleinek kiadása során figyelt fel arra, hogy a veszprémi diploma rendkívüli hasonlóságot mutat II. Henrik császárnak egy 1018-ban a bambergi (michelsbergi) Szent Mihály-monostor számára kibocsátott adománylevelével. Az azonosságok a két oklevél invocatiójára, promulgatiójára, corroboratiójára, és különösen arengájára terjednek ki. A német kutatók a formuláskönyvben fennmaradt, eschatocollumát vesztett bambergi oklevél írójának az úgynevezett HC nótáriust tartották, aki 1016-tól az itáliai, 1018-tól a német kancelláriában tevékenykedett, majd 1019-1020-ban kilépett az udvari írásbeliségből.75 A német kutatás a magyar szakemberektől várta a két oklevél meglepő hasonlóságának magyarázatát. A fiatal Szentpétery Imre részben eleget tett Bresslau felhívásának, és 1903-ban foglalkozott a kérdéssel, megállapítva: a kérdéses arenga már Arduin itáliai ellenkirály egy 1003. évi oklevelében is előfordul,7 6 és a veszprémi oklevél egyébként is az itáliai kancellária írásbeliségére jellemző jegyeket mutat az intitulatióban, a promulgatióban, a poena temporalisban és spirituálisban, valamint a corroboratióban. Azt a lehetőséget elvetette, hogy egy, az itáliai kancelláriából kikerül írnok írhatta a veszprémi diplomát. Azt viszont elképzelhetőnek tartotta, hogy egy onnan származó oklevél lehetett a mintaadó.77 Számos új eredménnyel gazdagította a veszprémi oklevél kutatását is Györffy György munkássága. Több mint négy évtizeddel ezelőtt kiállt a diploma 1009. évi dátumának helyessége mellett, bebizonyítva: 1005-től a német írásbeliségben Brúnó A nótárius „előre írta az »Actum« szó után a kiállítás helyét, és az évet a szokott »anno dominice incarnationis« helyett »anno ab incarnatione domini MV« szavakkal jelölte, úgy mint a veszprémi oklevélben van."78 Ekkor még a pécsi oklevéllel együtt egy itáliai scriptor munkájának gondolta a veszprémi diplomát. 1009-et egy nagyszabású egyházmegye-szervezés évének tekintette, amikor a pápai követ, Azo jelenlétében rendezték az akkor már létező, illetve frissen alapított magyarországi püspökségek határait. Ezzel kapcsolatban szüle-74 Bresslau, H.: Internationale Beziehungen i. m. 69-71.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. I-II/4. Bp. 1923-1987. (a továbbiakban: RA) 3. sz.; Szentpétery I.: Szent István i. m. 144., 170-172. L. még Gutheil J.: Az Árpád-kori Veszprém i. m. 43-46., 50-51., 54-55. 75 D. H. II. 500-501. (389. sz.). HC nótáriusra 1. Bresslau, H.: Heinrich II. Einleitung i. m. XXVI. 76 D. H. II Diplomata Arduini 709. (8. sz.). 77 Szentpétery Imre: A veszprémi püspökség alapítólevele. Századok 37. (1903) 297-307. A párhuzamba állítható szöveghelyeket 1. uo. 299. '8 A veszprémi oklevél dátumsora a következő: Datum in Sool apud capellam Beati Stephani prothomartiris, anno ab incarnacioni Domini millesimo VIII. — DHA I. 53.
