Századok – 2009

TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323

Haliért a Sárkányos társaságba is felvette és címerét is kibővíttette, továbbá engedélyezte neki a koronázási sisak használatát. (A nürnbergi tanács az egyen­lőség elvére hivatkozva, nem engedte meg neki a koronázási sisak használatát, de az epizódból legalább megtudhatjuk, hogy az „egyenlőség" szónak van 'irigy­ség' jelentése is.)126 A másik ismert nürnbergi polgár, Franz Rummel is az insignumokoi kísérte: a császár őt is lovaggá ütötte és címerét kibővítette.127 Voltak azonban olyanok is, akik — annak ellenére, hogy talán lovaggá ütötték volna őket — mégsem mentek el Rómába. Ernő rajnai palotagróf leveléből kide­rül, hogy felső-bajorországi nemesemberek visszautasították annak a lehetősé­gét, hogy Rómába menjenek és ott lovaggá üssék őket.12 8 Hosszasan lehetne so­rolni azoknak a városoknak és magánszemélyeknek a nevét, akikről bizton tud­hatjuk, hogy ott voltak Rómában, de nem a kíséret tagjaként, hanem „érdeklő­dő"-ként. Ilyen lehetett Rodolfo Macchilio polgár, aki híreket vitt VIII. Amadeo szavojai hercegnek Zsigmond koronázásáról.12 9 Elég csak megnézni a lentebb közölt táblázatot, ahol összefoglaltam, milyen ügyekkel is foglalkozott a császá­ri adminisztráció, és azonnal kiderül: kik is jöttek el a neves napra és az azt kö­vető hetekben kik kaptak különböző kiváltságokat.13 0 A koronázás után Zsigmond a San Giovanni in Lateranóba vonult. Inghi­rami szerint — ahogy már említettem — a császárt a Castel San Angelo közelé­ben álló Sancta Maria in Traspadina egyházig lovon a pápa is elkísérte, majd IV Jenő visszatért a palotájába. Zsigmond kíséretével, a Castel San Angelo hídján kelt át, a rómaiak és a nemesek üdvözlő tömegétől övezve. A hídon a császár lo­vagokat is avatott.131 Poggio Bracciolino is hasonló ünneplésről számolt be: Zsigmond a hídon leszállt a lováról és számos embert lovaggá ütött.13 2 Infessura szerint Zsigmond lovát a soldanus és Mancino kísérte.13 3 A jelenetet a Szent Pé­ter fémkapujába is belevésték.13 4 A krónikás itt a Filarete-féle kapura (Antonio di Pietro Averlino) utal. A Szent Péter székesegyház főkapujának bronzból ké­szült ajtószárnyai 1433 és 1445 között készültek el. Ezek közül az egyiken Zsig­mond császári koronázása és IV Jenő pápa és Zsigmond közös lovaglása az An­gyalvárhoz látható mind a mai napig. A kapu ikonográgiája a papái hatalom el­sőbbségét hirdeti a világi ellenében.135 (Giovanni di Mastro Pedrino is úgy tud-126 Frank Matthias Kämmet Erhart Haller halotti pajzsa. In: Sigismundus rex et imperátor i. m. 4. 54. 349-350. 127 Frank Matthias Kammel: Zsigmond császár és Nürnberg. In: Sigismundus rex et imperátor i. m. 480^186, valamint RI XI. 2. 9540. sz. —A Rummelek és a Hallerek családi kapcsolatban is álltak. 128 1433. máj. 23, München: DRTA X. 502. sz. — Az idő rövidségére hivatkoztak, no meg a magas költségekre. Ahogy említettem, először jún. 15-re volt kitűzve a koronázás. 129 1433: Archivio di Stato di Torino. Sezione Riunite. Camerale Savoia. Conti della Tesoreria generale. Inventario 16. Registre 78. 260r. (az oklevélben „hospes Thonensis" Thonon szerepel). 130 A kiváltságok jellegéből adódóan, sok esetben elengedhetetlen volt a személyes jelenlét. 131 Inghirami 47. — A lovaggá ütöttek nevét alább, táblázatban közlöm. 132 Bracciolini 119-125. 133 A „soldanus" kifejezés egyfajta 'katonai vezető'-re utal. A „Mancino" minden bizonnyal Lau­rentio Petri Omniasancti dicto alias lo Mancino, aki Róma város conservatora volt, 1. Infessura 30. 134 quali stanno scolpiti nella porta di métallo di Santo Pietro a mano dritta quando s'entra — Infessura 30. 135 Tátrai Vilmos címszava a Szent Péter bazilika bronzkapujától. In: Sigismundus rex et imperátor i. m. 460-461.

Next

/
Oldalképek
Tartalom