Századok – 2009

TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323

vább növelhette Leonardus Ciriacus Pizzicolli da Ancona önbizalmát az a tény is, hogy a Romzug alatt is történt költővé koszorúzás. Ebben a kegyben része­sült II Panormita (azaz Antonio Beccadelli) is. A paviai egyetemen éppen retori­kát tanító költő fejére 1432 májusában, Pármában került az oly áhított fejék.114 De Romzug alatt vált koszorús költővé Tomasso Cambiatore, és állítólag An­tonio Loschi is ebben a kiváltságban részesült.115 A fényes ünnepségekre mind Itáliából, mind a Német-római Birodalom­ból érkeztek követségek. A koronázáson Sienát Cristoforo Andrea képviselte, aki 1419-ig a város kancellárja volt.11 6 Szintén a toszkán városból érkezett Bartolomeo d'Agazaria és Guidoccio is.11 7 Velence Andrea Donato lovagot küld­te az ünnepségre, aki éppen Rómában tartózkodott, hiszen a Köztársaság pápai követe volt.11 8 Vele lehetett Francesco de la Siega, a dózse titkára is, akit Zsig­mond 1433. júl. 28-án comes palatínusnak nevezett ki, minden bizonnyal a Köztársaságnak tett gesztusnak szánva ezt.119 Azt gondolom, Donato sem pa­naszkodhatott, hiszen július 30-án nemcsak lovaggá ütötték, hanem — hason­lóan a birodalmi tanácsosokhoz és a familiárisokhoz, — évi 600 dukát járandó­ságot is kapott Zsigmondtól.12 0 Az ellenségnek számító Firenze is képviseltette magát Rómában.12 1 Az itáliai uralkodó házak közül Giovanni di Mastro Pedrino szerint V (Nagylelkű) Alfonz aragón király, VIII. Amadeo szavojai herceg, vala­mint a biboniai herceg szintén elküldték képviselőiket a koronázásra.122 Gio­vanni di Mastro Pedrino is említést tett a konstantinápolyi császár követeiről mint akik a császárkoronázáson részt vettek.123 Sajnos, nem jegyezte fel a neve­ket, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy a bevonulásnál említett görögök képviselték-e VIII. Jánost. I. Frigyes brandenburgi őrgróf követe összekötötte a kellemeset a hasznossal. Azzal a feladattal érkezett Rómába, hogy a koronázás után erősítse meg ura okleveleit, amit meg is tett, ráadásul részese lehetett a nem mindennapi ünnepségeknek.12 4 Hasonlóan tettek azok a nürnbergi polgá­rok is, akik semmit sem bízva a véletlenre, a koronázás napjára személyesen utaztak a városba.12 5 Többeket közülük Zsigmond lovaggá is ütött. Közéjük tar­tozott Erhart Haller is, aki annak a követségnek a tagjaként érkezett Rómába, akik a birodalmi városokból a koronázási ékszereket (koronázási palást, biro­dalmi korona, jogar, birodalmi kard, országalma) Rómába kísérték. Zsigmond 114 Jerry H. Bentley. Politica e cultura nella Napoli rinascimentale. Napoli 1995. 100. 115 Kiséry Zs.: Vergerio és Luxemburgi Zsigmond i. m. 293. 116 Giuseppe Chironi: La mitra e il calmo. Il sistema documentario délia Chiesa senese in etá pretridentina (secoli XIV-XVI). Siena 2005. (Publicazioni degli Archivio di Stato. Saggi 85.) 136. 117 DRTA X. 612. 118 Cronaca di Zorzi Dolfin. Biblioteca Marciana. Italiano VII. 794. (- 8503). 365v. (1433. jún. 21-i bejegyzés); 1433. máj. 26. (Velence): DRTA X. 484. sz. 119 RI XI. 2. 9563. sz. 120 RI XI. 2. 9566. sz. — Az Altmann által is használt Reichsregistert eredetiben is megnéz­tem: Haus-, Hof-und Staatsarchiv. Reichsregister. Band K. (a továbbiakban: RR. K.) 18r. 121 Giovanni di Mastro Pedrino 403. 122 Uo. 123 Uo. 124 1433. máj. 31, Róma: RI XI. 2. 9431. sz. (Zsigmond császár oklevele). 125 RI XI. 2. 9436. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom