Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
ban maradt, ahol a Szent Péter székesegyház kanonokjai a soraik közé fogadták, ráadták a koronázási öltözetet, valamint a pápai kamarási palliumot. Zsigmond a kanonokok és az énekesek kíséretében, akik a Petre ama me responsiorumot énekelték, a Szent Péter székesegyház Porta Argentea kapujához vonult. A császár mellett a lateráni palotagróf és a római bírák primiceriusa haladt. A kapu előtt az Albensis episcopus kardinális áldást mondott (benedictionem effundat).65 A menet ezután a bazilika belseje felé indult, ahol a kupola alatt középen (in medio rote) a Portuensis episcopus kardinális egy imát énekelt (orationem decantet). Amikor befejezte, a menet továbbhaladt a konfesszióhoz (ad confessionem Bead Petri), ahol a császár a földre borult és a diaconus kardinálisok priorja egy litániát (faciat litaniam) mondott. Az ehhez kapcsolódó imák és könyörgések befejeztével, Zsigmond a Szent Móric oltárhoz ment. Itt az Ostensis episcopus kardinális a szertartás részét képző imákat mondva, felkente a jobb karján és a vállai között a szent olajjal.66 A császár ezután a főoltárhoz vonult, ahol IV Jenő őt mint diakónust csókkal fogadta. Majd Zsigmondot ahhoz az emelvényhez (pulpitus) érkezett, ahol a számára készített díszes baldachin (thalamus) állt. A primicerius és a scola cantorum az oltár előtti kóruson az Introitust, a Kyrielysiont és a Himnus Angelicust énekelték.67 IV Jenő pápa ekkor elkezdte a szertartást. A szokásos ima mellett egy másikat, a császárra vonatkozót is elmondtak, és a mise folytatásaként felolvasták az epistolát, majd graduálét énekeltek. Zsigmond a főoltárhoz ment, ahol a pápa egyházi mitrát (mitra clei'icalis) tett a fejére, majd erre helyezte rá a császári koronát, és e következőket mondta: accipe signum glorie diadema regni coronam imperi. Az ima befejezése után a pápa átadta Zsigmondnak a jogart és az aranyalmát, majd a szertartásnak ehhez a részéhez tartozó imák és áldások következtek. Az éneklés közben Zsigmond az ülő pápa elé járult. Ezt követően IV Jenő az oltárról felemelte a hüvelyéből kihúzott kardot és Zsigmondnak adta, majd accipe gladium kezdettel ima következett, és megtörtént a karddal felövezés is egy accingere gladio tuo super femur tuum ima kíséretében.68 A koronázás és a felövezés után a császár kihúzta a kardot és férfiasan (viriliter) háromszor megforgatta. A pápa ekkor az oltárról felvette a koronát és a fejére tette a következő szavakat mondta: accipe signum glorie, diadema regni, coronam imperii etc. Ezután a császár megcsókolta a pápa lábát, aki ad eminentiam spéculé tribunalis ment, míg Zsigmond az összecsukható székhez (faldistorium) vonult. Ez a pápai faldistorium jobb oldalán állt. Zsigmond aztán koronával a fején, jobb kezében az almával, bal kezében a jogarral visszatért az 65 A DRTA X. kiadója szerint Zsigmond esetében ezek: Ludovicus Almandi, Jordan us de Ursinus, Johannes de Casanova (presbiter cardinalis Sancti Sixti), mert Antonius Con-arias (episcopus cardinalis Ostiensis) és Branda de Castillione (episcopus cardinalis Portuensis) nem voltak ott (DRTA X. 730-734.). Ezért nem adom meg az ordóban felsorolt három kardinális nevét. 66 A DRTA X. kiadója szerint a felkenést Jordanus de Ursinus végezte, és a szertartásnál Johannes de Casanova, Hugo Lusignanus (presbiter cardinalis Sancti Clementis), valamint Lucidus de Comité segédkeztek neki (DRTA X. 730-734.). 67 A pápai kórus ekkor 10 főből állt. A koronázás után két nappal fizettek nekik (1433. júl. 2.: Camerale I. 827. 153v .). 68 A szövegben megjegyzik, hogy más szertartáskönyvekben a kardot adják oda először és csak utána következik a korona.
