Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
szár közti megegyezés értelmében a koronázásra június 15-én került volna sor.5 3 Az időpontot azonban utóbb áttették pünkösd vasárnapjára.5 4 A változtatás okát nem tudjuk, de elképzelhető, hogy máshogy alakultak az események, mint ahogy az egyezség aláírásakor elképzelték. Az bizonyos, hogy Zsigmond jóval előbb ért Róma közelébe, mint ahogy arra a június 15-i koronázáshoz szükséges lett volna, hiszen legkésőbb május 12-én már Sutriban volt, kétnapi kényelmes járóföldre Rómától.5 5 A császárnak mindenképpen bele kellett egyeznie valamikor az előrehozott koronázásba. Erre számos alkalom kínálkozhatott, hiszen a pápa emberei közül valaki mindig a közelében volt. Azt gondolom, hogy erre közvetlenül azután kerülhetett sor, amikor Zsigmond 1433. április 23. után elhagyta Sienát. Az előrehozott koronázás mindkét félnek az érdeke lehetett. Zsigmondnak hamarabb teljesül régi vágya, míg IV Jenő gyorsabban megszabadulhatott a császártól és népes kíséretétől. Habár, ha arra gondolunk, hogy állítólag a pápa havi 5 ezer dukátot fizetett Zsigmondnak, én is siettem volna IV Jenő helyében.5 6 A koronázásra — Giovanni di Mastro Pedrino szerint — május 31-én, 15 órakor került sor.57 Ezt erősíti meg az a levél is, amit Heinz Imhof írt Eger városának. A nürnbergi polgár Rómából kapta a híreket és azt osztotta meg másokkal. Ebben ő is a fenti kezdésről tudósított.5 8 A koronázásról ránk maradt beszámolók közül a legautentikusabbnak azt az ordót tekinthetjük, amit talán május 31-én is alkalmaztak.5 9 Igaz, ha olvassuk Inghirami beszámolóját, kiderül, hogy több alkalommal eltértek a hagyománytól, de, mivel a császárkoronázás a múltban is ez alapján történt, nem lehetett ez másképpen Zsigmond esetében sem. Inghirami munkája jól kiegészíti az ordót, és így jobban körvonalazódik a lehetséges koronázási ünnepség. A források második csoportjába került Giovanni di Mastro Pedrino munkája, ami ugyan elsőrangú beszámoló, de ismeretlen szerzője személyesen nem voltjelen a ceremónián, ellenkező esetben — hasonlóan Inghiramihoz — ezt mindenképpen megemlítette volna. Ennek ellenére jól látszik, hogy minden információt begyűjtött és talán a Szent Péter bazilika előtt várakozhatott, amikor a menet elindult a Castel San Angelo irányába.60 Paolo di Benedetto di Cola visszaemlékezése és Infessura munkája a koronázás szempontjából csak másodlagos jelentőséggel bírnak, annak ellenére, hogy kortársak és 1433 májusában Rómában éltek, de rangjuknál fogva a legjobb esetben is csak a templomon kívüli eseményeket láthatták. Ide sorolhatjuk Poggio Bracciolini levelét is, aki ekkor szintén 53 1433. ápr. 7, (Róma): DRTA X. 449. sz. 54 1433. máj. 16., Róma: DRTA X. 787. — A kardináliskollégium leveléből kiderül, hogy ezen a napon már a pünkösdi dátumról tudnak. 55 1433. máj. 12., Róma: DRTA X. 465. sz. (Francesco Condolmario levele a pápai követeknek Bázelba). 56 1433. máj. 21, (Róma): DRTA X. 493 sz. 57 Giovanni di Mastro Pedrino 402. — Megjegyzem, hogy a krónikás nem volt jelen Rómában, hanem egy levelet kapott a városból, amit bemásolt a munkájába. 58 14 33. jún. 29, Nürnberg: DRTA X. 508 sz. 59 1433. máj. 31, Róma: DRTA X. 495. —Áldásy rekonstruál ugyan egy koronázást {Aldásy A.: Zsigmond király római császári koronázása i. m. 565-569.), de valójában nem tett mást, mint összeillesztette a fentmaradó forrásokat, figyelmen kívül hagyva azok keletkezési körülményeit. 60 Ezt a jelenetet roppant élethűen írta le.
