Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
bóba vonul, onnét pedig Rómába fog menni.13 Zsigmond feltehetőleg a Grosseto - Telamono (Talamone)1 4 - Castro (Montalto di Castro) útvonalat követve érkezett a városba.15 A császár Hédervári Lőrinc lovászmestert küldte előre, hogy megvárja a pápát, de IV Jenő nem érkezett meg, állítólag azért, mert Paolo Colonna lebeszélte az utazásról.16 Május elején csak „Orsino" (Ursinus) és „De'Conti" (Lucidus de Comité) kardinálisokat találták a városban.17 Zsigmond május 8-án vonult be Viterbóba, ahol a kapu előtt az említett két kardinálison kívül számos egyházi és világi előkelőség fogadta. A viterbói püspök (Johannes Cicchini) először megcsókolt egy ezüstből készült keresztet, majd tömjént és szenteltvizet szórt szét. Ezután arcon csókolta a császárt, akivel együtt mentek a városlakókat köszönteni. Zsigmond egy díszes baldachin alatt vonult be a Santa Lucia kapun, és a San Francesco konventben töltött el három napot.18 A baldachin — Viterbóban azt írták róla, hogy arannyal átszőtt selyem borította (un drappo di fin oro) — a császári bevonulások elengedhetetlen kellékének számított. A Romzug folyamán, ahol csak Zsigmond megfordult, majdnem minden elbeszélő forrásban megemlítették a baldachint.1 9 Csupán egy példa: a perugiai bevonulásánál (1433. augusztus 25.) a leírások egy nagyon gazdagon díszített, aranyozott brokáttal fedettről beszélnek, Gubbióban viszont a város által készített baldachinról írnak a források.2 0 Viterbóból — a politikai egyeztetések után — 1433. május 11-én indult Zsigmond tovább, és a braccianói úton (per la via di Bracciano), Cerveterit érintve, a hónap 21. napján érkezett meg Rómába.21 A császári kísérethez Jordanus de Ursinus, Lucidus de Comité kardinálisok, valamint Johannes Cicchini viterbói püspök is csatlakoztak.22 Sajnos nem tudjuk, hogy miért tartott ilyen sokáig az út, az biztosnak látszik, hogy május 12-én már Sutriban voltak.2 3 A 13 1433. ápr. 15, Siena: DRTA X. 463. sz. 14 Giovanni di Mastro Pedrino is úgy tudja, hogy „l'emperadore andn cioc gunse al porto de Talamonte" — Giovanni di Mastro Pedrino 398. 15 Ciampi, /.: Cronache e statuti délia città di Viterbo i. m. 123. — Mivel Zsigmond a Siena és Viterbo közötti úton nem adott ki oklevelelet, egyelőre csak a viterbói krónikákra hagyatkozhatunk az útvonal kérdésében. A legjobb itinerium: Engel Pál - C. Tóth Norbert: Itineraria regum et reginarum (1382-1438) Itineraria Sigismundi regis imperatorisque (1382-1437), Mariae (1382-1395) et Barbarae (1405-1438) reginarum consortum eiusdem, necnon Elizabeth reginae (1382-1386), relictae Ludovici I regis. (Subsidia ad históriám medii aevi Hungáriáé inquirendam 1.) Bp. 2005. 127. 16 Ciampi, /.: Cronache e statuti délia città di Viterbo i. m. 123. — Véleményem szerint Paolo Colonna zsoldosvezérről lehet szó. 17 Diaconus cardinalis (Sanctae Mariae in Cosmedin). 18 Ciampi, /.: Cronache e statuti délia città di Viterbo i. m. 55., 124. 19 A bevonulásokra 1. Giovanni Cardente: I trionfi nel primo rinascimento. Torino 1963, valamint Alfred Kohler: Kaiser ikonagraphie und Reichsemblematik. In: Bilder des Reiches. Irseer Schriften 4. 1997. Hrsg. Rainer A. Müller. 165-198. 20 Dell'historia di Perugia. Opera del P Pompeo Pellini. Parte seconda. (Históriáé Urbium et Regionum Italiae Rariores XV 2.) Venezia 1664. 358. — Gubbióra 1. E. Kovács Péter: Zsigmond császár Gubbióban. Aetas 23. (2008: 1.) 56-63. 21 Ciampi, /.: Cronache e statuti délia città di Viterbo i. m. 125, Memoriale 86, Infessura 30. 22 Inghirami 45. 23 1433. máj. 12, Róma: DRTA X. 465. sz. (Franciscus Condolmerius presbiter kardinális [Sanctae Mariae trans Tibertim] oklevele). Arról, hogy a kíséret megállt Sutriban, Inghirami is tudott, 1. Inghirami 45.
