Századok – 2009
TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323
Rómában tartózkodó sienai követek (Ghuidoccio Gionte és Bartolomeo domini Tome) 1433. május 12-én pedig már úgy tudták, hogy Zsigmond az este folyamán már Galleránál (Ponte Galléra) lesz, nyolc mérföldre Rómától, Jordanus de Ursinus kardinális kastélyában.24 Minden bizonnyal itt készültek fel a bevonulásra és itt történhettek meg az utolsó egyeztetések is. A császár Inghirami szerint is a Ponte Galléra felől érkezett és az említett kardinális vezetésével vonult Róma központja felé. (Lucidus de Comité néhány nappal korábban előrement, talán azzal a céllal, hogy mindenről beszámoljon IV Jenőnek.)25 Inghirami úgy tudta, hogy a császár mielőtt a városba ért, a Ponte Milvio előtt is megállt.26 Zsigmond május 21-én lépett a városba, de adjuk át a szót Poggio Bracciolininek.2 7 A korszak neves humanistája szerint a csapat a Hadriánus császár emlékműve melletti kapun vonult be. Az út mellett hatalmas tömeg kísérte figyelemmel a császári menetet. Először a szép számú málhát csodálhatták meg, ezután jelentős létszámban nemesek érkeztek a városba, majd polgárok (civis) és a zarándokok {peregrinus), akik Róma határán kívül a császár elé mentek, őket a különböző királyságok, fejedelemségek és népek követei követték. Poggiónak — és minden bizonnyal a kíváncsiskodóknak is — a görögök tetszettek a legjobban, mert szokatlan volt a ruhájuk, különös a fejfedőjük, továbbá sűrű hajat és szakállt viseltek.2 8 Tudunk egy görög követségről áprilisban. Markos Iagaris Palaiologos, Josaph és Demetrios Angelos Kleidas ekkor Rómában tartózkodtak.2 9 Feltehetőleg róluk szól május legelején az a bejegyzés, amikor is a pápai kamarából 40 forintot utaltak ki számukra.3 0 Azt, hogy Poggio őket látta, vagy egy másik követség tagjait, nem lehet eldönteni. A görögöket sok előkelő (proceres) követte, akik különböző helyekről erre az eseményre érkeztek, majd számos zenész érkezett, akik hangszerükön játszva vonultak. A kürtösök után azok a nemes ifjak vonultak, akiket minden évben Róma 13 kerületéből válogatnak ki — szám szerint nyolcat-nyolcat régiónként —, feladatuk az ünnepélyek megszervezésével és lebonyolításával volt kapcsolatos (ad celebrandos publicos ludos).3 1 Más forrásból tudjuk, hogy valóban 104-en voltak, és munkájukat kiválóan végezték. Megtervezték a látványt, megszervezték az ünnepi bevonulást és lelkesen tapsoltak is Zsigmondnak. A dolognak csak annyi szépséghibája volt, hogy mindezért pénzt kaptak, mégpedig 416 forintot.3 2 Az ifjú ne-24 DRTA X. 720. 25 Inghirami 45. 26 existens ultra Pontem Mollam — uo. 27 A bevonulás dátumára 1. Inghirami 45. — 1433. máj. 30.: DRTA X. 486 sz. (Andrea Donato velencei követ), továbbá Iohann Niklosdorf regensburgi prépost, aki ezekben a napokban, a városban tartózkodott és számos római hír mellett erről is beszámolt (1433. máj. 21., Róma: DRTA X. 493. sz.). Zsigmond is írt a jeles napról a bázeli zsinatnak, 1. 1433. máj. 23., Róma: DRTA X. 413. sz. 28 1433. jún. 4., Róma: Bracciolini 119-125. (Poggio Bracciolini levele Niccoln Niccoli firenzei polgárnak). 29 Franz Dölger: Regesten der Kaiserurkunden des Oströmischen Reiches von 565-1453. Vol. V 1341-1453. Munich-Berlin 1965. 3436. sz. (1433 tavasza). 30 1433. máj. 9.: Introitus et exitus 393. 86v. 31 1433. jún. 4., Róma: Bracciolini 119-125. 32 1433. máj. 18.: pro centum quatuor nobilibus Romanorum civibus electis ad ludendum et faciendum plausam et festivitatem coram serenissimo rege Romanorum in adventu eius ad Urbem — Camerale I. 826. 83r.
