Századok – 2009

TANULMÁNYOK - E. Kovács Péter: Zsigmond császár megkoronázása Rómában VI/1323

len volt az ünnepségeken. Visszaemlékezése szerint a császári követekkel a bí­borosi gyűlés (consistorium generale) ülésén egyeztek meg, és Inghirami meg­jegyzi azt is, hogy Zsigmond emberei ekkor már megfelelő felhatalmazással rendelkeztek a királytól, hogy letegyék a hűségesküt IV Jenő pápának. A követ­ség tagjai (Kaspar Schlick és Tallóci Matkó) arra is ígéretet tettek, hogy ezt Zsigmond is meg fogja tenni, cserébe arra kérték IV Jenőt, hogy kenje és szen­telje fel, végül koronázza meg a császárt.6 Egyes források szerint erre nem Ró­mában került sor, hanem IV Jenő és Zsigmond Viterbóban találkoztak volna, és a város krónikái szerint is itt történt az ünnepélyes aktus (partito de Siena per venire a incoronarsi a Viterbo).1 Ez utóbbi feltevést azonban nyugodtan felejt­sük is el, és tudjuk be a városi történetírók erős lokálpatriotizmusának. Ellen­ben a viterbói találkozás valóban a tervek között szerepelt, és a sienai követek már jóval az április 7-e előtt tudták Orsini kardinálistól (Jordanus de Ursinus), hogy IV Jenő a koronázást megelőzően a városban szeretne tárgyalni a császár­ral.8 A viterbói találkozó az áprilisi megegyezés szövegébe is bekerült: ennek ér­telmében Zsigmondnak a fenti hónapban már Viterbóban kellett volna tartóz­kodnia.9 Koronázása előtt IV Károly is elment a városba, ahol V Orbán pápával találkozott (1368. október 17.). IV Jenő húsvét utánra (április 12-13.) tervezte a viterbói utat, nemcsak az egyeztetések miatt, hanem azért is, mert nagy szük­sége lett volna a közeli fürdőkre, hiszen erős köszvény gyötörte.1 0 Az előkészületek Róma részéről időben megtörténtek. A pápai udvarban azzal bízták meg Cyno de Lombardo pisai kanonokot, a Camera Apostolica jegyzőjét, hogy négy lovassal és három familiárisával Viterbóba menjen, és ké­szítse elő a pápa, a kardinálisok, valamint a többi küldött szállását.11 A velencei Buongiovanni Minocti pedig a Camera Apostolica bútorait szállította a város­ba.12 A császár is be akarta tartani ígéretét. 1433. április 15-én azt írta Sienából a Hasek von Waldsteinnek és Budweis városának küldött levelében, hogy Viter-6 et petierunt unctionem et consecrationem et diadem — Inghirami 45. 7 Ignazio Ciampi: Cronache e statuti della città di Viterbo. Firenze 1872. 123. — A krónikát hárman írták. 1450-g Francesco d'Andréa, majd — 1476-ig — Nicolö della Tuccia. A szöveget 1479 végéig Giovanni di Iuzzo egésztette ki, 1. Massimo Miglio: Cronisti viterbesi del secolo XV In: Biblioteca e Societá. Viterbo 1984. 73-75. és Cesare Pinzi: Stroria della cittá di Viterbo III. Viterbo 1899. 582. 8 Episcopus cardinalis (Sabinensis). Conradus Eubel. Hierarchia Catholica Medii Aevi. Vol. I. Monasterii 1913. 38. (Az alábbiakban, amikor megadom az egyházi főméltóságok nevét, ezt az Eubel alapján teszem, további hivatkozás nélkül.) Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Sigmund. X. 1431-1433. Herausgegeben Herrnann Herre. (Deutsche Reichstagsakten [a továbbiakban: DRTA] X.) Gotha 1906. 451. sz. (Carlo de Sicna és Bartolomeo de Agazaria siénai követek levele, 1433. márc. 30, Róma), valamint DRTA X. 452. sz. (Carlo de Siena és Bartolomeo de Agazaria siénai követek le­vele, 1433. ápr. 5, Róma). — Itt és a továbbiakban, ha oklevélre hivatkozom, a számát adom meg, ha összekötő szövegre, az oldalszámot. 9 1430. ápr. 7.: rex Sigismundus per totum mensem presentem április veniet Viterbum — DRTA X. 449. sz. 10 A Terme dei papi fürdőhely mai is működik Viterbó mellett. Fontos magyar vonatkozása, hogy Ilona Staller (vulgariter Ciccolina) is rendszeresen látogatta. 11 1433. ápr. 24.: ad preparandum mansionem pro dicto nostro pape et dominis cardinalibus et aliis deputatis — Archivio Segreto Vaticano. Camera Apostolica. Introitus et exitus. (a továbbiakban: Introitus et exitus) 390. 89r. — A 393. 85r . oldalon megismétlik a bejegyzést. Az adat megtalálható még: Archivio di Stato di Roma. Camerale I. (a továbbiakban: Camerale I.) 827. 144v. 12 1433. ápr. 26.: ad conducendum certas armaturas pertinentias ad cameram apostolicam — Introitus et exitus. 390. 89r. (a 393. 85r . oldalon megismétlik a bejegyzést).

Next

/
Oldalképek
Tartalom