Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Maczák Márton: New York világvárossá válásának gazdasági és társadalmi háttere 1865-től az első világháborúig I/117
ként szolgált arra, hogy mit érhetnek el Amerikában a zsidók. Noha 450.000 orosz és lengyel zsidó még mindig a Lower East Side-on élt, 1910-re már az 1880 után érkezők közül 800.000 fő Harlemben lakott.54 A Lower East Side-hoz hasonlóan híres a város egy másik szegmense is, ahol Harlemhez hasonlóan nem fehérek laktak. Chinatown a 19. század utolsó harmadában indult fejlődésnek. 1870-ben még kevés kínai tartózkodott New Yorkban, sőt 1890-ben is csupán 1.970 fő. 1900-ra a kínaiak száma hivatalosan 6.321-re emelkedett. Többségében kínai férfiak éltek New Yorkban. A számuk folyamatosan emelkedett, 1920-ban már 8000 kínai élt a városban, akik jó része Manhattan alsó részén lakott.55 Chinatown eredete néhány tengerész érkezéséhez kapcsolódik, akik hajója New York öblében 1835-ben zátonyra futott. 1850 körül egy újabb csoport érkezett, majd egy harmadik hullám is elérte a keleti partot, amikor a transzkontinentális vasútvonal megépítése befejeződött.56 A kínaiak száma az 1884-ben elfogadott kínai bevándorlást korlátozó törvény ellenére is nőtt. A törvény megtagadta a belépést a szakképzetlen kínai munkásoktól, az országban élőket pedig kiutasította. Hat évvel később a tiltott kategóriát tovább bővítették, a hivatalnokokon, tanárokon, diákokon és kereskedőkön kívül minden kínait ide soroltak. Ennek eredményeként kevés asszony volt a közösségben, amely a prostitúció felvirágzásához vezetett Chinatownban. A közösség egyébként nagyon belterjes volt. Kizárólag egymással érintkeztek, laktak, szórakoztak. Sokan szivart állítottak elő, vagy mosodások voltak, illetve boltosként látták el társaikat. Csupán 1930 után tették lehetővé egyre több kínai nő belépését az USA-ba, ami aztán a kínai népesség számának gyors növekedéséhez vezetett. A kínaiak több módon igyekeztek kijátszani a törvényt kirekesztésük idején. Mivel a kínai kereskedőket önfenntartónak gondolták, s ezért alapvetően szívesen látták Amerikában, egyre több belépő díszes könyvet tartott magánál, ami azt tanúsította, hogy az illető a Chinatown társaság részvényese. Még gyakoribb módszer volt a „papír-családok" létrehozása. Ennek keretében egy olyan illető, aki törvényesen tartózkodott az Egyesült Államokban, eladta a papírjait egy hozzá rokonságilag nem kapcsolódó fiatalnak, amivel igazolni tudták, hogy az a személy az ő gyermeke. A „fiút" az „apja" megfelelően felkészítette, hogy kielégítő válaszokat adjon a bevándorlási hatóság embereinek. A gondos előkészületek ellenére a bejutás nem ment könnyen. Sok kérelmezőt őrizetbe vettek és akár egy évig is faggattak, illetve jó részüket visszatoloncolták. Azok, akik végül letelepedtek a városban, úgy mint a Mott és a Pell környékén, környezetüket nyüzsgő közösségé tették, öt emeletes bérházakkal, gyógynövény és teaboltokkal, éttermekkel, keleti zöldségesekkel, halárusítókkal.57 54 Gurock, J.: Harlem i. m. 36. 55 Rosenwaike, I.: Population i. m, 78; H. S. Tsai. Chinese Experience in America Bloomington 1986. 64. 56 Az 1863 és 1869 között épült vonal építésében rengeteg kínai munkás vett részt, akik az építkezés befejezése után részben a keleti városok felé indultak el. 57 A két utcát tehetős fehér angolszász protestáns (WASP) családokról nevezték el, akik a 18. században éltek itt.
