Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
professzori utánpótlás garantálásáról vagy olyan, nála kifejezetten hangsúlyosan tárgyalt kérdésről, mint a központi egyetem helyszínének optimális kiválasztása.11 9 Az állam igényeinek kielégítése pedig nem más, mint alaposan felkészített munkások és színvonalas munkára alkalmas hivatalnokok képzése.120 Birkenstock nevelésről vallott elvei tehát a felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus gondolati jellemzőit ötvözik, és így szerves részeit képezik a 18. századi közép-európai oktatáspolitikai-pedagógiai diskurzusnak. Birkenstock koncepciója szerint az államnak azonban csak korlátozott jogai vannak. Bár jog- és kötelességszerűen elvégezheti a tudás — társadalmilag differenciált — elosztását, tartalmi kérdésekben korlátoznia kell önmagát. Ez azt jelenti, hogy az iskolák szervezése, irányítása, felügyelete, és nem utolsósorban finanszírozása terén következetes, széles körű szerepvállalásra jogosult az állam, miközben a tudományok centralizálásának és államosításának igényével nem léphet fel. Ennek jegyében egy új testület létesítését javasolta 1798-ban, a Studien-Revisions-Hofkommission munkájához kapcsolódóan készült átfogó tervezetében. A tudományok autonómiáját szerinte az Ober Schul- und Studien-Kollegium (azaz a Felsőbb iskolák és tanulmányok kollégiuma) garantálná. Ez egy tisztán tudósokból álló, állami forrásból működő, közvetlenül császári irányítás alá tartozó bizottság lenne hét, egytől-egyig aktív, komoly tudományos tevékenységet folytató, politikai-közéleti kérdésekben pártatlan szakemberrel.121 A kollégiumot azonban — a tudós tagok eredeti hivatásának dacára — nem tudományos, hanem egyfajta oktatásigazgatási feladatokkal ruházná fel. A normaiskolai és a gimnáziumi tömegek tanulását felügyelné, tanácsokat adna a gimnáziumi és az egyetemi tanároknak, sőt rendkívüli esetben az egyetemi tanácsnak. Ezt a felsőbb oktatás egészére kiterjedő szellemi mentori feladatkört teljesítené ki Birkenstock elképzelése szerint a testület joga a könyvtárak és múzeumok tartalmi koordinációjára is.122 Az Ober Schul- und Studien-Kollegium hét tagja mellé egy tudós titkárt, egy jegyzőt, továbbá 2-2 küldöttet és írnokot is javasolt Birkenstock. A testület a szerző elképzelései szerint heti egy, négyórás tanácskozáson, kevéssé formalizált beszélgetések során tárgyalta volna meg az aktuális kérdéseket. Ennek kívánta alárendelni a tartományi tanügyi bizottságot, amelyben hasonló módon vitatkoztak volna a szavazati joggal rendelkező szakemberek (ezen a szinten bizottságonként 3-3 fő). Az általában megszokott tartományi határokat tiszteletben tartotta ugyan a tanügyi szakértő, de érdekesség, hogy Észak- és Nyugat-Galícia mellett külön testületet szánt Magyarországnak is. Igaz, az utóbbiról kijelentette, hogy egyelőre reménytelen a megszervezése. Birkenstock elismeri, hogy a tartományi bizottságok és az Ober Schul- und Studien-Kollegium még bonyolultabbá tenné az egyébként is komplikált tanügyirányítást, a tervezett reformok sikeréhez mégis elengedhetetlennek nevezte az újítást.123 119 Uo. 46. 120 Uo. 41. 121 Birkenstock, J. M. v.: Entwurf i. m. 161-162. 122 Uo. 162-163. 123 Uo. 164-170.
