Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
gatók kutatótevékenysége - meghaladva ezzel a középkori hagyományt, a már meglévő, készként kezelt tudós szövegek egyszerű reprodukcióját.10 4 E változásnak számtalan hétköznapi következménye volt, amely az odalátogatókat ámulatba ejtette: a kiválóan felszerelt gyűjteményektől a számos nyelven beszélő professzorokon vagy a tudományos kérdésekről szabadon vitatkozó hallgatókon át a modern katedrák (pl. állam- és jogtudomány, kameralisztika) népszerűségéig.10 5 A csodálok közé tartozott Birkenstock is. Birkenstock e példákat tehát döntő fontosságúnak tartotta az osztrák tanügy megújítása érdekében. Nemcsak emlegeti őket és hivatkozik rájuk vissza-visszatérően, hanem egész koncepcióját a külföldi eredmények adaptációjára fűzte fel. Következetesen adaptációról, nem pedig lemásolásról beszélt, hiszen többször is kifejtette, hogy a göttingai példából kiindulva, ám az ausztriai sajátosságokat figyelembe véve kell a Habsburg Birodalom katolikus egyetemeit megreformálni. Ezt a helyi értékek megőrzése mellett azzal is indokolta, hogy szerinte egyetlen intézmény sem kifogásolhatatlan, amelynek egyszerű követése biztos sikerrel kecsegtetne.106 Tanításának központi eleme, hogy szakítani kell a bezárkózás klerikális, feudális és patrióta formájával egyaránt. A göttingai sikerre csak akkor van remény, ha egyfelől a tanügyi szakemberek, továbbá a tanárok és a tanulók, hallgatók mind nagyobb számban jutnak ki külföldi egyetemekre10 7 és közvetítik Bécsbe az ott tapasztaltakat.10 8 Ezen sem takarékoskodni nem szabad, sem pedig állami ellenőrzéssel gátat szabni a szellemi értékek mozgásának. Angol és nem utolsósorban orosz példákra hivatkozva Birkenstock évente legalább 50-100 értelmes ifjú peregrinációját sürgette. Szerinte csak ez biztosítja a bemagolandó tudást közvetítő, ellustult akadémiai szféra gyakorlatiasabbá válását, jövőbeni rugalmasságát.109 Természetes módon félnek az örökös tartományok tudósai a külföldi áramlatok megjelenésétől, hiszen maguk általában nem 104 Békés Vera: A kutatóegyetem prototípusa: a XVIII. századi göttingeni egyetem. In: Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatás-történeti tanulmányok. Szerk. Tóth Tamás. Bp. 2001. 73-77. 105 A göttingai egyetemről fontos összefoglalás: Günther Meinhardt: Die Universtiät Göttingen. Ihre Entwicklung und Geschichte von 1734-1974. Göttingen-Frankfurt a. M.-Zürich 1977. 9-51.; Borzsák István-. Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. Bp. 1955. 26-40. 106 Johann Melchior von Birkenstock-. Kurzgefaste Geschichte der in den k. k. Erblanden im Schul- und Studien Wesen bisher gemachten öftern neuen Einrichtungen und Versuche, Entwicklung der Ursachen der bisherigen Mißgeschicks derselben und mancherley Fehler in der bisherigen Einrichtung insonderheit der erbländischen Universitäten vorzüglich der Universität zu Wien. Közli: Herbert H. Egglmeier: Retrosprektiven in Sachen Bildung Nr. 1. Klagenfurt 1996. 14. 101 Külföldi egyetem alatt itt természetesen a nem ausztriai intézményeket értjük, beleértve tehát a Német-Római Birodalom univerzitásait is. 108 Johann Melchior von Birkenstock: Entwurf zur Errichtung eines Ober-Schul- und Studien-Kollegiums oder Directorii, dann der Provincial-Kollegien und zu zweckmäßiger sowohl Organisation derselben als künftigen Behandlung der dahin gehörigen Geschäfte. 158-159. Közli: Karl Wotke: Drei Arbeiten des Freiherrn v. Birkenstock. Beiträge zur Österreich. Erziehungs- und Schulgeschichte 15. (1914.) 157-188. 109 Különösen kiemeli Oroszország példáját. Ez az európaiak által korábban joggal lenézett ország I. Péter cár uralkodásától fogva rendszeresen küldött Lipcsébe, Göttingába, Leidenbe, Oxfordba hallgatókat. E nélkül képtelen lett volna a barbár viszonyoktól megszabadulni - állítja a szerző. Birkenstock, J. M. v.: Kurzgefaste i. m. 20.
