Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
jutottak ilyen lehetőséghez, és levelezés útján sem ápolnak kapcsolatot a meghatározó tudós körökkel. A patrióta bezárkózás károsságát közvetve Bécs esetével is bizonyítja a szerző: a császárváros ugyanis méltán büszke európai hírű botanikus kertjére, ám a schönbrunni gyűjteményt csak egy olyan világlátott szakember bővíthette valóban páratlan példányokkal, mint Nicolaus Joseph von Jacquin (1727-1817).110 A fiatal tehetségek mellett szükségesnek találta a tanácsos a tanárok rendszeres külföldi tapasztalatszerzését is. Ez a tudós önteltség korlátozása, a külföldi professzorokkal való levelezés kiterjedése, az újszerű ötletek, programok és tantervek meghonosodása kapcsán elengedhetetlen. Sőt, évente 6-10 főt meghatározott céllal a világ távoli helyére is el kellene küldeni az államnak. Az így felhalmozott kulturális tőke akár ezerszeres haszonnal is kecsegtetheti az uralkodót.11 1 Másfelől külföldi tudósok meghívását is ösztönözte - például az általa javasolt elvek szerint megszervezendő bécsi és prágai mintaegyetem és mintagimnázium kiépítéséhez.11 2 Ugyancsak a szász egyetemen értette meg, milyen jótékony hatása van a külföldi hallgatók megjelenésének. így ugyanis egy csapásra érdemelvűvé válik az oktatás, és a szorgalom, a sokfelől hozott tudás felülírja a szokásokat.11 3 A bezárkózásra hajlamos erők gyakori érvelése szerint a külföldi hallgatók megjelenése a szabadosság szellemének diadalához vezet: a tanárok bármit taníthatnak, a hallgatók pedig bármit tanulhatnak azt követően, hogy nem lehet kellően ellenőrizni az egyetemi oktatást. Mindez szerinte hibás feltételezés. Valójában az önálló véleményalkotás, az olvasmányok és a tapasztalatok nemzetközi szintű áramlása fokozza a hallgatók szorgalmát, és növekszik a figyelem a professzorok előadásai iránt is. így pedig megváltozik a tanárok függősége: az állam befolyása csökken, saját közönségüknek, azaz szolgáltatásuk közvetlen fogyasztóinak a beleszólása pedig nő.11 4 Birkenstock hangsúlyozza, hogy nem az anyagi haszon a fő cél. Sőt, nem is szabad, hogy a nyereségvágy határozza meg az egyetemi reformot. Német és németalföldi példákra hivatkozva (Marburg, Halle, Lipcse, Göttinga, Leiden) azonban kifejti, hogy a jó professzorok vonzzák a külföldi hallgatókat, akik számtalan módon gazdagítják az egyetem székhelyét.115 Máshogyan nem jelenne meg egy-egy ilyen városban a külföldiek honoráriumra, szállásra, étkezésre, öltözködésre, diploma- és fokozatszerzésre költött pénze. Miközben ez a legtisztább nyereség, amelyet egy jól szervezett egyetem révén az állam megszerezhet, egy gyenge, kevéssé vonzó akadémia fenntartása súlyosan megterhelné az álla-110 Itt megjegyzi Birkenstock, hogy Jacquin kezdeményezésének akár a közvetlen nyeresége is mérhető, hiszen a botanikus kertről készített híres műve komoly bevételt eredményezett külföldről is az állam számára. Birkenstock, J. M. v.: Kurzgefaste i. m. 20-22. 111 Birkenstock, J. M. v.: Kurzgefaste i. m. 23. 112 Birkenstock, J. M. v.: Entwurf i. m. 170-172. 113 Birkenstock, J. M. u.: Kurzgefaste i. m. 16. 114 Uo. 115 Szembeötlő, hogy a jó egyetemet lényegében kizárólag az ott tanító professzorokkal azonosítja a szerző. így például nála Lipcse Ernesti, Plattner; Göttinga Heyne, Michaelis, Pütter; Halle Thomasius, Wolff, Leiden pedig Boerhave és Vitriarius tevékenységének köszönheti kiemelkedő státusát. Birkenstock, J. M. u.: Kurzgefaste i. m. 18.
