Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163
nek árviszonyai, hanem a tanár teljesítményének, eredményességének függvényében is.95 Átfogó, részletes számítások azonban csak kétszer születtek. Előbb a jozefinus évtizedben J. A. Gall alsó-ausztriai iskolafelügyelő készített részletes kalkulációt, amelyben nemcsak a kívánatos tanári fizetést és ellátást, hanem az ideálisnak tartott számü tanárjelölt képzésének költségeit is megbecsülte.9 6 Egy szűk évtized után, a Staatsrat állandó takarékosságán, a pedagógiai szempontok anyagiaknak való alárendelésén felháborodva Rottenhan vetette össze a rendelkezésre álló tanulmányi és helyi alapokat az általa elképzelt felsőbb iskolák költségigényével. Az általa indítványozott összesen 109 intézet (63 gimnázium, 17 reáliskola, 1 politechnikum, 9-9 filozófiai és teológiai, valamint 8 jogi és 2 orvosi líceum) számításai szerint a Tanulmányi Alap több mint 510.000 forintos állományának csak mintegy 70%-át, 363.000 forintot kötné le. Sőt, mivel az általa javasolt 10 új alapítású gimnáziumból hármat tisztán szerzetesi fennhatóság alatt működtetnének, még könnyebb lenne a szekunder szektor finanszírozása. Az Államtanács részéről von Eger vizsgálta át Rottenhan számításait. Arra jutott, hogy egyrészt az egész kalkuláció hibás (nem veszi például figyelembe az újonnan alapítandó iskolák kezdeti nagy befektetésigényét), másrészt elvi okokból sem támogatható. így például a tandíj-bevételekből kizárólag tanári fizetésekre fordított volna a Studien-Revisions-Hofkommission elnöke, az ösztöndíjakat elhanyagolta. Továbbá von Eger súlyosan kifogásolta, hogy Rottenhan az elemi iskolázás rovására minden anyagi eszközt a középfokon összpontosítana. A századfordulón lezajlott vita hatására a császár el is halasztotta a gimnáziumi reformot.97 3. Birkenstock hivatali pályája Ennek a rendkívül impulzív, heves csatározásokat hozó, változó eredményekkel járó oktatástörténeti korszaknak 1809. évi haláláig meghatározó alakja volt Johann Melchior von Birkenstock. Hiszen nemcsak különböző kiemelt tisztségekben szolgálta végig életét, és így állandó betekintést és befolyást nyert a birodalom ügyeibe, hanem lelkes érdeklődőként többször is részletesen leírta tanügyi elképzeléseit. így személye és sokszínű, néhol ellentmondásos véleménye kiválóan alkalmas a fenti törésvonalak alaposabb vizsgálatára, elemzésére és árnyalására. Birkenstock 1738-ban régi birodalmi főtisztviselői családban született a türingiai Heiligenstadtban. Anyai nagyatyja trieri kamarai tanácsos volt, apja pedig a birodalmi cenzúrabizottságban és a kamarai bíróságon töltött be különböző tisztségeket, egy ideig például az adószedést irányította. 1744-ben birodalmi lovaggá is ütötték, amit nemcsak személyes érdemeivel vívott ki, hanem azzal is, hogy 300 évre visszamenőleg folyamatosan lojális és nagy szolgálatot tett 95 Grimm, G. : Elitäre Bildungsinstitution i. m. 135-137. A tanári fizetések átfogó rendezésére azonban csak 1806-ban került sor. Az igen sülyos tanárhiány csillapítására számottevően emelkedtek a tanári jövedelmek. 1819-ben bevezették a 30 évnyi szolgálat utáni állami nyugdíjat. Uo. 543-547. 96 Gerson Wolf: Das Unterrichtswesen in Oesterreich unter Kaiser Josef II. Nach einer Darstellung von Josef von Sonnenfels. Wien 1880. 12-20. 97 Grimm, G.: Elitäre Bildungsinstitution i. m. 411^23.
