Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Felemás modernizáció. Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei V/1163

Ugrai János FELEMÁS MODERNIZÁCIÓ Az osztrák oktatáspolitika kezdetei és Johann Melchior von Birkenstock nézetei1 Bevezetés Az állami oktatáspolitika megszületését, első fontosabb törekvéseit a Habsburg Birodalomban (Monarchiában) a 18. század utolsó harmadára tehetjük. A Magyarországon az I és a II. Ratio Educationis által behatárolt időszaktól (1777-1806) valamivel hosszabb ideig, bő fél évszázadig tartott az ehhez kapcsolódó, az örökös tartományokra kiterjedő, de javarészt Bécsben folyó oktatáspolitikai diskurzus. Miközben a hazai tanügyi rendszer megszervezésére irányuló kísérleteket és azok eredményeit bőségesen tárgyalta-tárgyalja történeti irodalmunk, az ezzel párhuzamos ausztriai kezdeményezésekről alig olvashatunk magyarul - noha okkal feltételezhetjük, hogy azok a hazai kortársak és utódaik elképzeléseire közvetve vagy közvetlenül hatást gyakoroltak.2 Pedig állam, egyház, társadalom, gazdaság, oktatás, művelődés viszonyában egészen sokféle problémát vetettek fel a bécsi vezető értelmiségiek. Sokféle aspektusból gondolták végig az iskola feladatait, s keresték a helyét az — élet egyre nagyobb területei fölötti befolyásra törekvő — állam gépezetében. A különböző szereplők neveltetésüktől, habitusuktól, érdekeiktől függően izgalmas viták részeseivé lettek. Nemcsak hivatalos üléseken ütköztették nézeteiket, hanem vitairatokban és tervezetekben is. Sőt, esetenként átfogó, már-már enciklopédikus igényű kötetekben is kiemelt helyet biztosítottak a nevelés kérdéseinek. Ha mind-1 A tanulmány a MÖB-CH és a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványának, valamint az OTKA posztdoktori (90 75335) ösztöndíj-támogatásával készült. Ezúton köszönöm meg Soós Istvánnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségét. 2 A két Ratio Educationis korának bőséges hazai irodalmából a legjelentősebb művek (a teljesség igénye nélkül): Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. I—III. Bp. 1880-1888.; Kármán Mór: Közoktatásunk országos szervezésének nehézségei a XVIII. században. Budapesti Szemle 145. (1911) 218-239.; 394-424.; Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. I—II. Bp. 1899-1902.; Komis Gyula: A magyar művelődés eszményei, 1777-1848. I—II. Bp. 1927.; Kosáry Domokos: A kétszáz éves Ratio Educationis. Magyar Pedagógia 77. (1977) 375-387.; Hajdú Lajos: A közép- és felsőfokú iskolák ellenőrzése Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában (1776-1790). Levéltári Közlemények 57. (1986) 3-56.; Kosáry Domokos: Az oktatásügy a haladó törekvések hullámvölgye idején, 1790-1830. In: A magyar nevelés története. Főszerk. Horváth Márton I. Bp. 1988. 211-255.; Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1996.; Sasft Csaba: Tandíj, elitképzés vagy közoktatás. Századvég. 13. (1998) 133-157.; Keszei András: A kulturális környezettől a társadalmi feltételekig. Korall 3-4. (2001) 53-69. Az ausztriai viszonyokra leginkább kitér: Kosáry D. : Művelődés i. m. Vázlatos, rövid kitekintés: Ugrai János: Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium működése, 1793-1830. Bp. 2007. 47-57. Egyetlen szakkérdéssel összefüggésben 1. Németh András: Osztrák tanügyi viszonyok és a pedagógia szaktudománnyá válásának kezdetei. Magyar Pedagógia 103. (2003) 189-209.