Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
tásaira, és többször cáfolják is azokat. A különböző beszámolók így jól mutatják a helyi politikai élet hullámzását is. Bereg megyéből a Közlöny augusztus végéig nem közölt tudósítást, a többi lapból azonban nyomon követhetőek az események. A megyei közgyűlés március 27-én üdvözölte a változásokat és már ekkor indítványozta a munkácsi lengyel foglyok szabadon bocsátását. Ez utóbbi támogatására felszólították a többi megyét is. Május elején rendben megtörtént az űj törvények kihirdetése, a közgyűlést felváltó 150 tagú bizottmány megválasztása és a választókerületek felosztása. Döntés született arról is, hogy az úrbéri törvények megmagyarázása céljából küldöttséget küldenek ki, a megye orosz ajkú népességének nemzetőri összeírása pedig megtörténik ugyan, de fegyvert nem kaphatnak. A június 5-i bizottmányi ülésen a megye bizalmat szavazott a kormánynak és a Galíciából szökött huszárszázadot támogató határozatot hozott.11 2 Ung megyében már a március 27-i közgyűlés üdvözölte a változásokat és hódoló nyilatkozatot küldött Batthyány miniszterelnöknek. A Budapesti Híradó beszámolója szerint: „A nádor levele megéljeneztetett, a miniszterelnök sorait éljenkitörések kísérték, a király neve áhítattal határos éljenkiáltásokban részesült!" A megfelelő mennyiségű ezüstpénz hiánya már április elejétől kezdve a legfontosabb helyi probléma volt, ezt a megyei vezetés pénzsegély kieszközlésével próbálta megoldani. A megyében — ahogy másutt is — májusban megalakult a megyei bizottmány, kijelölték a választókerületeket, és június 23-ára tűzték ki a képviselőválasztásokat. A nemzetőrséget júniusra sikerült megfelelően megszervezni, de fegyverekkel nem rendelkezett. A Nemzeti tudósítása szerint az orosz ajkú lakosság „elszántan sereglett" a nemzetőrség zászlaja alá, a szlovákság inkább „borzadt" tőle. A május 24-i bizottmányi ülés bizalmáról biztosította a felelős minisztériumot és elrendelte az új törvények többnyelvű kinyomtatását és közzétételét. A Nemzeti július közepén „egy igazságbarát oroszmagyar" tollából közölt tudósítást, melyben a szerző a megyei oroszajkú népesség állapotáról adott részletes beszámolót, és úgy látta, hogy a választásokon a politikai játszmákban csak felhasználták a ruszin nemzetiségűeket és papjaikat. A Közlöny július 28-i tudósítása beszámolt a megyei tisztújításokról és a helyi pénzügyi nehézségekről. Ez utóbbi miatt nem tudtak eleget tenni a 9. honvédzászlóalj parancsnoka, Vitális Sándor őrnagy felhívásának, aki az újoncozás folytatására szólított fel. A tudósító szerint az addig küldött 130 fő mellé azért nem tudott több újoncot küldeni a megye, mert a toborzási költségekre sem volt elég pénze.11 3 Máramaros megyében március 30-án tartottak rendkívüli közgyűlést, melyen köszönetet mondtak őfelségének a tett új intézkedésekért, és bizalmat szavaztak Batthyány miniszterelnöknek. A megyében a nemzeti színek viselése vált jellemzővé és elkezdődött a nemzetőrség szervezése is. A kétfejű sasos cí-112 Pesti Hírlap (24.) 1848. ápr. 9. 313, (52.) 1848. máj. 10. 421, (58.) 1848. máj. 17. 444, (80.) 1848. jún. 11. 541, Budapesti Híradó (851.) 1848. jún. 1. 522, Jelenkor (61.) 1848. máj. 23. 252. 113 MOL MOIB (H 1) 1848: 220, 511, ONőHt, Közösen kezelt általános iratok (H 92) 1848: 2388, Budapesti Híradó (805.) 1848. ápr. 6. 330-331, Jelenkor (66.) 1848. jún. 4. 273, (76.) 1848. jún. 29. 310, Nemzeti (19.) 1848. jún. 1. 72, (21.) 1848. jún. 3. 79, (59. és 60.) 1848. júl. 19-20. 231. és 235, Közlöny, Hivatalos lap. (56.) 1848. aug. 4. 262.
