Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
mereket a kamarai épületekről mindenhol levették. A közgyűlés külön levélben folyamodott a miniszterelnökhöz, melyben Szentpály főispáni helytartó érdemeit terjesztették elő és kérték, hogy amennyiben eddigi állásában nem maradhat, akkor valamely más méltó beosztásba kerülhessen. Május 8-án tartották az utolsó közgyűlést, ekkor választották meg a központi bizottmányt. Gróf Vay Ábrahám főispán visszakerült a megye élére, de Szentpály főispáni helytartó korábbi pártatlansága és az ellenzékkel szembeni elnéző magatartása is elismerést kapott. A Közlöny egy június 8-án kelt tudósítást közölt a megyéből, melyben a legfontosabb események (nemzetőrség szervezése, aknasugatagi sóvágók lázadása, Lenkey századának érkezése, zsidóösszeírás, országgyűlési választási előkészületek) felsorolása mellett a szerző összefoglalóan megjegyezte: „Mindemellett megyénk csendes! Itt nyugtalanság jelei mutatkoztak, ott egy pár havast foglaltak el, de mint midőn olykor sebes szél csap végig a hullámokon, s azokat egy percre megingatván, a víz tükre újra elsimul, úgy nálunk is minden a legszebb béke jeleit viseli jelenleg." A sóvágók lázadása mondható a legkomolyabb eseménynek. Ennek során az új törvényeket hirdető és a nemzetőrség összeírására kirendelt megyei küldötteket támadtak meg és súlyosan bántalmazták őket, még Miksa császár által adott kiváltságaikra hivatkozva. A megye közelben állomásozó nemzetőröket rendelt ki megfékezésükre, akik hamar rendet tettek, majd további féken tartásukra katonaság és törvényszék kirendelése történt. Az említett tudósító június 26-i és július 6-i jelentése is a megyei élet zavartalanságáról, a közigazgatási és az új törvényekből fakadó kötelezettségek teljesítéséről, valamint a megyei nemzetőrség felfegyverzésének nehézségeiről számolt be. Említésre méltó esemény volt a Máramarosban állomásozó cs. kir. sorkatonaság, valamint a Galíciából szökött magyar huszárszázad július 1-jei eskütétele a magyar alkotmányra. Egy a Kossuth Hírlapjában közölt tudósítás szerint ezen az eseményen a nemzetőrség is részt vett. A Közlöny július 13-i tudósítása beszámolt a Sziget városi tisztválasztásról, valamint Péterffy Endre nemzetőrparancsnok a szigeti nemzetőrosztály előtt letett ünnepélyes esküjéről (július 9.). A július 21-i és 24-i jelentésekben már megfogalmazódott a cs. kir. sorkatonák jelenléte miatt érzett aggodalom. Az Észak-Erdélyben állomásozó 17. (2. román) határőrezred közelsége, valamint a Hosszúmezőn állomásozó 9. (Hartmann) gyalogezredbeli század néhány tagja által a polgárokkal szemben elkövetett kihágások, erőszakoskodások adtak erre okot.114 Ugocsa megyében április 3-án hirdették ki az új törvényeket.11 5 Az eseményre nagyszámú polgár gyűlt össze, itt is általános viselet volt a nemzeti trikolór, a kamarai épületekről a kétfejű sast levették. A beszámoló szerint a nép nyugodt volt, csak az esetleges kényszerű katonáskodástól féltek. A Pesti Hírlap beszámolója szerint a megyében 145 tagú központi választmány (bizott-114 MOL MOIB (H 1) 1848: 224, 412, Jelenkor (48.) 1848. ápr. 20. 197, (60.) 1848. máj. 21. 249, Nemzeti (15.) 1848. máj. 25. 57, (19.) 1848. jún. 1. 72, Kossuth Hírlapja (8.) 1848. júl. 9. 31, (26.) 1848. júl. 30. 117, (43.) 1848. aug. 19. 195, Pesti Hírlap (29) 1848. ápr. 14. 330, (43.) 1848. ápr. 30. 385, Közlöny, Hivatalos lap. (12.) 1848. jún. 20. 46-47, (24.) 1848. júl. 3. 94, (35. mell.) 1848. júl. 14. 152, (43.) 1848. júl. 22. 193, (53.) 1848. aug. 1. 246., (55.) 1848. aug. 3. 259, (70.) 1848. aug. 18. 344. 115 Nyilvánvalóan a reformokról, a tervezett törvényekről volt szó.
