Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123

szinte teljesen megsemmisítették a már működő plébániákat. Ezért érdekes, hogy három évvel később Sziget, Pellérd, Pincehely, Kátoly, Vásárosdombó, Mind­szent, Egerág, Szalánta, Görcsöny, Hosszúhetény, valamint az éppen ekkor újjá­szervezett Beremend világi plébánosa megjelent Pécsett, és ismerjük a kővágó­szőlősi Keszthelyi János, a szabadszentkirályi Kazó András, a lőcsi Lépi Pál, az izsépi Gyüresics Mátyás és az éppen akkor híveket kapó Tevel frissen kineve­zett plébánosa, Heinrich Mack nevét is, akik távolmaradtak.127 E plébániák többségében már korábban is működött hosszabb-rövidebb ideig plébános vagy licenciátus12 8 - ezek közé tartozik az eddig külön nem említett Vásárosdombó, ahol utóbbi működésére már 1692-ből van adatunk,12 9 és 1709-től Roskoványi András plébános megjelenésével a középkori eredetű Szent Márton templom ténylegesen is plébániatemplomnak számított.13 0 Néhány esetben viszont nem ismerjük az említett plébániák előzményeit, ilyen Görcsöny, Beremend, Pincehely és Tevel. Görcsöny a török időkben is la­kott volt, 1699-ben rácok költöztek be Döbröközből, miután I. Lipót 1691-ben a szerb pátriárkának adományozta a települést.13 1 Valószínűleg éppen miattuk 1702-ben I. Lipót már a pécsi jezsuitáknak adományozta a templomot, akik azt 1713-ban illően fel is újították.13 2 Ebben az évben került ide Csepéncsy Sebes­tyén József is, aki világi papként látta el a plébánosi teendőket, és ezzel az ak­tussal került sor a plébánia újraalapítására.13 3 A másik három település külön­böző világi nagybirtokokhoz tartozott: Beremend 1698-tól a Veterani család ke­zében volt, amelynek tagjai a kezdeti időszakban tudatosan többnyire szerb te­lepeseket költöztettek be a faluba.13 4 Ezért a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc csapatok feldúlták. Aki tudott elmenekült előlük, a legtöbben Tolnán ta­láltak menedéket.13 5 1711 után a túlélők egy része visszaköltözött, ám a kegyúr telepítési politikája miatt Beremenden mind több katolikus sokác jelent meg, és 1713-ban Spoljanics Fábián Sebestyén személyében plébánost is kapott a tele­pülés.13 6 Pincehely az Esterházy család birtokai közé tartozó, gazdag mezőváros 127 Ehhez hozzájön még, hogy a ferencesek továbbra is Simontornya, Siklós, Mohács, Budáról pedig a boszniai ferencesek Földvár népét pasztorálták. 128 A fentebb említetteken túl ide soroljuk Kátolyt is, 1622-ből ugyanis van egy utalás az itteni plébániára, amelyet ekkor magának kért Don Simone Matkovich mohácsi plébános. Molnár Antal. A kalocsai érsekség a török korban. In: Uő: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori törté­netéhez. Bp. 2004. 55. 129 Timár Gy.: Patrocíniumok Baranya i. m. 183. 130 Roskoványi előtt betöltetlen volt e tisztség, mert őmaga „curam deserti gregis in Vásáros­dombó suscipiens" érkezett. Brüsztle, J.: Recensio i. m. IV 788. 131 Dujmou Milán: A szerb ortodox egyház helyzete Baranyában az 1690-es években. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században i. m. 130.; Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye 1710-1720. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. X. Szerk. K. Balog János. Szekszárd 1983. 50. 132 Schematizmus 1981. i. m. 173. 133 Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 722. 134 Szita László: Beremend története a XVII. századtól. In: Beremend és környéke. II. Szerk. Gilbert Csaba. Beremend 1997. 80. 135 Uo. 83. 136 Bár van arra utalás, hogy már a század elején volt plébánosa a közösségnek Szokolovich Mi­hály személyében, ám őt 1704 márciusában rác katonák meggyilkolták, és tényleges működésére nincsen adatunk. Utána 1714-ig nem volt utódja, 1711-1713 között Lőcs plébánosa látta el a falut. Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 195-196.; Merényi F.: Domsics i. m. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom