Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
szinte teljesen megsemmisítették a már működő plébániákat. Ezért érdekes, hogy három évvel később Sziget, Pellérd, Pincehely, Kátoly, Vásárosdombó, Mindszent, Egerág, Szalánta, Görcsöny, Hosszúhetény, valamint az éppen ekkor újjászervezett Beremend világi plébánosa megjelent Pécsett, és ismerjük a kővágószőlősi Keszthelyi János, a szabadszentkirályi Kazó András, a lőcsi Lépi Pál, az izsépi Gyüresics Mátyás és az éppen akkor híveket kapó Tevel frissen kinevezett plébánosa, Heinrich Mack nevét is, akik távolmaradtak.127 E plébániák többségében már korábban is működött hosszabb-rövidebb ideig plébános vagy licenciátus12 8 - ezek közé tartozik az eddig külön nem említett Vásárosdombó, ahol utóbbi működésére már 1692-ből van adatunk,12 9 és 1709-től Roskoványi András plébános megjelenésével a középkori eredetű Szent Márton templom ténylegesen is plébániatemplomnak számított.13 0 Néhány esetben viszont nem ismerjük az említett plébániák előzményeit, ilyen Görcsöny, Beremend, Pincehely és Tevel. Görcsöny a török időkben is lakott volt, 1699-ben rácok költöztek be Döbröközből, miután I. Lipót 1691-ben a szerb pátriárkának adományozta a települést.13 1 Valószínűleg éppen miattuk 1702-ben I. Lipót már a pécsi jezsuitáknak adományozta a templomot, akik azt 1713-ban illően fel is újították.13 2 Ebben az évben került ide Csepéncsy Sebestyén József is, aki világi papként látta el a plébánosi teendőket, és ezzel az aktussal került sor a plébánia újraalapítására.13 3 A másik három település különböző világi nagybirtokokhoz tartozott: Beremend 1698-tól a Veterani család kezében volt, amelynek tagjai a kezdeti időszakban tudatosan többnyire szerb telepeseket költöztettek be a faluba.13 4 Ezért a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc csapatok feldúlták. Aki tudott elmenekült előlük, a legtöbben Tolnán találtak menedéket.13 5 1711 után a túlélők egy része visszaköltözött, ám a kegyúr telepítési politikája miatt Beremenden mind több katolikus sokác jelent meg, és 1713-ban Spoljanics Fábián Sebestyén személyében plébánost is kapott a település.13 6 Pincehely az Esterházy család birtokai közé tartozó, gazdag mezőváros 127 Ehhez hozzájön még, hogy a ferencesek továbbra is Simontornya, Siklós, Mohács, Budáról pedig a boszniai ferencesek Földvár népét pasztorálták. 128 A fentebb említetteken túl ide soroljuk Kátolyt is, 1622-ből ugyanis van egy utalás az itteni plébániára, amelyet ekkor magának kért Don Simone Matkovich mohácsi plébános. Molnár Antal. A kalocsai érsekség a török korban. In: Uő: Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez. Bp. 2004. 55. 129 Timár Gy.: Patrocíniumok Baranya i. m. 183. 130 Roskoványi előtt betöltetlen volt e tisztség, mert őmaga „curam deserti gregis in Vásárosdombó suscipiens" érkezett. Brüsztle, J.: Recensio i. m. IV 788. 131 Dujmou Milán: A szerb ortodox egyház helyzete Baranyában az 1690-es években. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században i. m. 130.; Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye 1710-1720. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. X. Szerk. K. Balog János. Szekszárd 1983. 50. 132 Schematizmus 1981. i. m. 173. 133 Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 722. 134 Szita László: Beremend története a XVII. századtól. In: Beremend és környéke. II. Szerk. Gilbert Csaba. Beremend 1997. 80. 135 Uo. 83. 136 Bár van arra utalás, hogy már a század elején volt plébánosa a közösségnek Szokolovich Mihály személyében, ám őt 1704 márciusában rác katonák meggyilkolták, és tényleges működésére nincsen adatunk. Utána 1714-ig nem volt utódja, 1711-1713 között Lőcs plébánosa látta el a falut. Brüsztle, J.: Recensio i. m. II. 195-196.; Merényi F.: Domsics i. m. 16.
