Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
volt, ahol a 17. század végéig rác garnizon állomásozott, ám miután ők a vármegyei terhek elől elköltöztek, 1695-től fokozatosan magyarok foglalták el helyüket.13 7 Kiemelt jelentősége ellenére — 1717-től a rohonci zsidók egy állandó kolóniája is megtelepedett a városban13 8 —, az egyházi infrastruktúra kiépítésére a kegyúr nem fordított különösebb figyelmet, továbbra is a Kapos-folyó szigetén álló, egykori török mecsetet használták a hívek, és Strupi György plébános tevékenységére is csupán 1714-ből van az első adatunk.13 9 Végül a Dőry családhoz tartozó Tevelre szintén rácok költöztek 1699 után, ám a szabadságharc idején elnéptelenedett a falu.14 0 A település újkori története így csak 1712-ben kezdődött, amikor Dőry László hívására német telepesek költöztek be, és felépítették első, vályogból készült templomukat.14 1 Első plébánosuk, Heinrich Mack volt, aki Dél-Németországból érkezett a hívekkel, és 1718-ig, Nádasdra való átköltözéséig pasztorálta őket.142 Mindezekből megállapítható, hogy 1714-ig a plébániaalapítások mechanizmusa különösebben nem változott, a Radanay püspök idejében már megfigyelt módon továbbra is inkább a más vallásúak — elsősorban az ortodoxok — megtérítésének szándékával hoztak létre újabb anyaegyházakat, és nem a színkatolikus közösségek lelki igényeit próbálták kielégíteni. Újdonságot csupán az jelentett, hogy a birtokrestauráció révén a világi kegyurak is egyre aktívabban vállaltak szerepet az egyházi infrastruktúra alapjainak megteremtésében. Tevel példája viszont már a konszolidáció második fázisának nyitányát is jelzi, nevezetesen amikor a kívülről — elsősorban német nyelvterületről — érkező telepesek magukkal „hozták" az állandó helyi egyházi jelenlét igényét, és ezzel dinamizálták a lokális egyházi infrastruktúra kiépítését. Ebből a néhány példából is kiderül, hogy a világi közigazgatás újjászervezése szorosan együtt járt az egyházi reorganizációval. Ennek az első állomása egy licenciátus munkába állítása volt, de minden közösség törekedett arra, hogy állandó papja legyen, és temploma plébániává váljon. Ez a törekvés a tolnai egyházszervezet fejlődésén világosan látszik, hiszen itt néhány év múlva a licenciátusok által igazgatott egyházas helyek többségéből plébánia lett, igaz, nem mindegyikből, ezért érdemes megvizsgálnunk az egyházmegyében 1715 után történő alapításokat is. Széken14 3 1716-ban Farkas János plébános odahelyezésével kezdődött meg a plébánia működése. Szék kiemelése teljesen logikus lépést jelentett, hiszen kontinuus település volt, több licenciátusát ismerjük, közülük Vácsi István a legtekintélyesebbek közé tartozott, templomát pedig a legrégebbinek tartották az egyházmegyében.14 4 A pécsi székesegyház birtokaként Domsics Mátyás kanonok viselte gondját, alá tartoztak a magyar jobbágyok, míg a német betelepü-137 Szilágyi M.\ Az újratelepülő Tolna i. m. 41. 138 Uo. 59. 139 Schematizmus 1981. i. m. 238. 140 Szilágyi M.\ Az újratelepülő Tolna i. m. 50. 141 Uo. 41. 142 Brüsztle, J.\ Recensio i. m. IV 696. 143 Ma Magyarszék. 144 Merényi F.: Domsics i. m. 46.
