Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
127 településéből 51 volt katolikus, 31 ortodox, a maradék pedig valamely protestáns felekezet híve.7 8 Nagyobb katolikus központok azonban ekkor még egyenetlenül, viszonylag elszórtan helyezkedtek el. A legnagyobb természetesen maga Pécs, és körülötte sűrűbben az erősebb közösségek, így Hosszúhetény, Kővágószőlős és Bicsérd voltak.7 9 Ezek közös jellemzője, hogy magyarok lakták, és már a török alóli felszabadulás előtt jezsuiták pasztorálták,8 0 akiknek sok esetben licenciátusok segítettek.8 1 Egy másik tömb terült el Pécs és Mohács között, például Németi és Szalánta,8 2 valamint Szemely8 3 településekkel, ahol már többnyire délszláv katolikusok laktak a felszabadító háború idején.8 4 Konszolidáció a török alóli felszabadulás utáni évtizedekben A egyházmegye felszabadulása és a pécsi püspök visszaköltözése új helyzetet teremtett a katolikus megújulás számára, mert ettől kezdve nyílt lehetőség a térség valódi, fokozatos konszolidációjára. Radanay Mátyás Ignác pécsi püspök ( 1687-1703)8 5 volt az első, aki a plébániák alapításában látta az egyházmegye megújításának a kulcsát.8 6 Ehhez első lépésben az egyházi birtokok vissza-Tímár György. A pécsi provizoriátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696). In: Baranyai Helytörténetírás 1982. Pécs 1983. 47-104. 79 Molnár A.: Jezsuiták i. m. 33. Az 1738. évi vizita Bicsérdnél megjegyezte, hogy lakói a török időkben is megtartották a katolikus ünnepeket. „Festa decretalia observant, et alias etiam moribus bene christianis praediti sunt quos etiam sub jugo turcico una cum salvifica religione illibate retinuerunt." Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 49. Az itteni katolikus közösségnek az a Pap Dávid licenciátus volt a híres vezetője a 17. század első évtizedeiben, akinek a híre még a Felső-Magyarországra is eljutott. Holovics F.: Baranya i. m. 173., idézte már: Molnár A.: Jezsuiták i. m. 45. 80 Brüsztle szerint Hosszúhetény első lelkipásztora Joannes Prentaller jezsuita páter volt. Brüsztle, J.: Recensio i. m. III. 85. Az ő neve azonban nem szerepel a pécsi jezsuita misszió tagjai között. Molnár A:. Jezsuiták i. m. 163-166. Első említése 1686-ban történt, ekkor a Mindenszentek templomának plébánosaként jegyezték fel. Brüsztle, J. : Recensio i. m. I. 33. A jezsuiták hetényi működésére ennek ellenére van bizonyíték, hiszen a felszabadulás idején már birtokaik között említettek egy szőlőbirtokot, és ezen felül az övék volt egy malomban az őrlési jog is. Molnár A. : Jezsuiták i. m. 68. 81 A licenciátusok jelentőségét mutatja, hogy 1697-ben három kanonok, hat világi pap és a különböző szerzetesek mellett 25-30 licenciátus dolgozott a pécsi egyházmegyében. Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez. A „Pécsi Memoriale". In: Baranyai Helytörténetírás 1972. Pécs 1973. 140-142. 1714-ben hét licenciátus jelent meg a zsinaton. Szerepüket jól mutatja forrásokban többször előforduló elnevezésük: „licenciati plebani". Koller, J.: História i. m. 225-226. A plébánosok számának gyarapodásával viszont jelentőségük folyamatosai1 csökkent a 18. században. 82 Németi lakói Boszniából költöztek át. Timár Gy.: A pécsi provizorátus i. m. 60-61.; Szalántán még 1729-ben is használtak egy „dalmát nyelvű" Evangéliumot. Merényi F.: Domsics i. m. 75. 83 Timár Gy.: A pécsi provizorátus i. m. 80. 84 1696-ban a baranyai provizorátus 127 települése közül 40-ben laktak délszlávok. Uo., ill. az adatot idézte már: Benda Kálmán: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában. Baranya 6. (1990: 1-2. sz.) 94. 85 A kinevezése körüli helyzetre: Babies András: Radanay Mátyás pécsi püspök kinevezése. In: Regnum 4 (1937) 187-205. Pályafutására legújabban: Fricsy Adám: A török utáni első pécsi püspök, Radanay Mátyás Ignác. In: A Pécsi Egyházmegye schematizmusa 1991. Szerk. Uő. Pécs 1991. 87-99.; Odor Imre: A hódoltság utáni Pécs „harcias-hitvédő" püspökének megpróbáltatásai: Radanay Mátyás Ignác (1687-1703). In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században i. m. 92-117. 86 Ennek érdekében már 1689-ben kezdeményezte egy helyi zsinat összehívását. Merényi F.: Domsics i. m. 17.
