Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
szerzésére volt szükség, az ezzel kapcsolatos pereknek azonban csak I. Lipót király 1703-ban tett nova donatiója vetett véget.8 7 Ezért a püspök lehetőségei mindvégig korlátozottak voltak,8 8 ám így is fontos szerepet játszott az egyházmegye üjkori megszervezésében. Radanay az elsődleges feladatának a püspökváros egyházi infrastruktúrájának megteremtését tartotta,8 9 és ebben főleg a visszaköltöző szerzetesrendekre támaszkodott. 1686 és 1703 között a már működő jezsuiták mellett megjelentek a ferencesek, domonkosok és pálosok is.90 Radanay 1687-ben újraalapította a Pécs plébániatemplomának számító, a város falain kívül fekvő, Mindenszentek tiszteletére szentelt egyházat, a következő évben pedig elkészült a Pécs-Szabolcsban álló Magyarok Nagyasszonya, valamint a jezsuiták által gondozott pécs-ürögi templom. 1697-ben a pestistől való megmenekülés miatti hálából a város lakossága saját erejéből felépítette a pécs-havihegyi kegykápolnát,9 1 amely hamarosan regionális zarándokközponttá vált, miként a pálosok által igazgatott, Pécstől északra található Szentkút,92 valamint a várostól távolabb található, ám az egyházmegye szempontjából különösen fontos ferences kegyhely, Máriagyűd is.9 3 Pécs mellett az egyházmegye más településein is a szerzetesrendek segítettek a katolikus infrastruktúra újjáélesztésében. A 17. századi múltra visszatekintő mohácsi ferences misszió mellett — ahol a ladiszlaita és bosnyák rendtartomány egyaránt jelen volt —, Dunaföldvár, Siklós, Simontornya és Szigetvár mezővárosok ferences kolostorait említhetjük meg, míg a jezsuiták Szigetváron alapítottak újabb rezidenciát.9 4 Ebből kiderül, hogy Pécs után a népesebb 87 Tímár György: A Pécsi Egyházmegye birtokainak restaurálása 1703-ban. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában i. m. 573-585. 88 Radanay állandó konfliktusban állt a világi közigazgatás képviselőivel, törekvéseinek egyáltalán nem volt meg sem a személyi feltétele, sem az anyagi alapja. Radanay és az Udvari Kamara viszályára 1. Babies András: A kamarai igazgatás Pécs városában. Pécs 1937. 89 Pécs szakrális térszerkezetének kiépítésére 1. Tímár György. Pécs területén lévő plébániák és lelkészségek, valamint a hozzájuk tartozó templomok és kápolnák a török hódoltság óta. In: Madas József Emlékkonferencia (2002. április 16-17.) válogatott előadásai. Szerk. Font Márta - Vargha Dezső. (Tanulmányok Pécs történetéből 15.) Pécs 2003. 47-67. 90 Tanulmányunkban nem foglalkozunk külön a szerzetesrendeknek a konszolidációban betöltött szerepével, csupán érintőlegesen említjük. A szerzetesrendek visszatelepülésére bőséges szakirodalommal 1. Siptár Dániel: A felszabadító háborúk után megtelepedett szerzetesi közösségek a Dél-Dunántúlon. In: Katolikus megújulás, és a barokk reorganizáció Magyarországon i. m. (Megjelenés alatt). Ezúton köszönjük a szerzőnek, hogy használhattuk kéziratát megjelenése előtt. 91 Hal Pál: P Ullmann domonkos levele a pécsi Havihegyi kápolna építése ügyében 1709-ben. In: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 1. (1947: 1. sz.) 71-74., Bőgner Miklós - Lőrincz Sándor -Platthy István: Havihegyi búcsúskönyv. Pécs 1997. 92 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17-18. században. Bp. 2001. 79. 93 A hatalmas szakirodalomból itt csak kettőt idézünk: Ángyán Aurél: A gyűdi kegyhely a történelmi események forgatagában. Gyűd 1930. és Barna Gábor: Máriagyűd: magyarok, németek, délszlávok búcsújáró helye. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai 2. Bp., 1987. november 2-3. Szerk. Kiss Mária. (Folklór és tradíció VI.) Bp. 1988. 67-82. 94 Az egyházmegye történetéről készült legújabb Összefoglalás — valószínűleg az 1981. évi schematizmus alapján — megemlíti, hogy 1699-ben Pakson is megtelepedtek a ferencesek. Horváth István: A török utáni újjáépítés évtizedei. In: A Pécsi Egyházmegye ezer éve 1009-2009. Szerk. Sümegi József. Pécs 2008. 89. és A Pécsi Egyházmegye schematizmusa 1981. i. m. 241. - erre azonban nem került elő ez ideig konkrét forrás. A plébániatemplomot 1722-ben kezdték el felújítani, és az egyetlen korábbi adat ezzel kapcsolatban, hogy harangját még Radanay püspök szentelte fel. „...campanula pendet
