Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
vezetőik. Ezért a nemzetiségi lakosság lecsendesítése céljából rendkívül fontos volt a görög katolikus papság megnyerése. Erre hívta fel a figyelmet Asztalos Pál máramarosi főszolgabíró április 19-i, a pénzügyminisztériumhoz küldött beadványa is.9 7 1848. március végén - április elején több vármegye — köztük Bereg és Ung is — a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz küldött jelentéseiben a határ közelségére is hivatkozva aggodalmának adott hangot, hogy az esetleg kirobbanó „mozgalmak" féken tartásához területükön kevés fegyveres erő állomásozik. A vármegyék minden bizonnyal az ekkor Galíciában a jobbágyfelszabadítás követelésével zajló forradalmi megmozdulások átterjedésétől, saját területükön a nemzetiségek, vagy a most felszabaduló jobbágyok felkelésétől tartottak. A Miniszteri Bizottmány válaszában minden esetben a nemzetőrség szervezésére hívta fel a figyelmet, mert ez az, mely „polgári szabadságra alapított átalakulásunk biztosítéka" és az adott helyzetben a közrend megőrzésére a legalkalmasabb eszköz. Batthyány egyébként maga is utasította Eszterházy külügyminisztert, hogy pártolja az udvarnál a galíciai jobbágyfelszabadítást és a kormány is hasonló szellemű határozatot hozott. Ez utóbbi még április folyamán megvalósult és jelentősen csökkent a bizonytalanság az ország északi és északkeleti határainál. Emellett Batthyány május 11-én utasította Ottinger vezérőrnagy ideiglenes hadügyminisztert: ha teheti, küldjön egy osztály gyalogost Ung megyébe. Ennek megérkeztéről azonban nincs tudomásunk.98 Parasztmozgalmak Az áprilisi törvények közteherviselésre, az úrbéri szolgáltatások és a papi tized eltörlésére vonatkozó részeit a kormány már az első napokban igyekezett a törvényhatóságok útján a néppel megismertetni, az intézkedések lényegét, okait megmagyarázni, hogy ily módon elejét vegyék az esetleges paraszti megmozdulásoknak. Ezért mind Batthyány miniszterelnök, mind Szemere belügyminiszter körlevélben fordult a megyékhez és a törvények szövegét és azok magyarázatait nyomtatásban küldték ki a nép közötti terjesztésre.9 9 Egy 1848. június 19-i —jékei (Szabolcs megye) földbirtokosok által jegyzett — panasz arról számolt be, hogy az új törvények elfogadása és kihirdetése után a nem úrbéres, hanem a földet bérlet fejében művelő parasztság nem volt hajlandó teljesíteni a tulajdonosnak járó szolgáltatásokat. A szabolcsi levélírók me S)egyezték, hogy Máramaros és Ung megyékben a törvény megmagyarázása és a tisztviselők erélyes fellépése nyomán ilyen probléma egyáltalán nem adódott.10 0 9' Kossuth Lajos összes munkái. XII. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. S. a. r. Sinkovics István. Bp. 1957. 71. 98 MOL MOIB (H 1) 1848: 196., 227, 418, 462, Batthyány iratai i. m. I. 268-270, 340, 357-359. és 481. A kormányhatározatot 1. KLÖM XII. i. m. 33-34. 99 Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. In: Forradalom és szabadságharc 1848-1849. Bp. 1948. 253-255. 100 A rendszerváltás folyamata az 1848-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok. S. a. r. Jároli József. Bp. 2001. 360, valamint Szabolcs vármegye i. m. 130.
