Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
ségeiket, pontosabban a készpénzfizetés mellett részben természetben adóztak. A bevett szokás és az urbárium alapján szolgálatot teljesítő jobbágyok adója nem tért el jelentősen a kontraktualisták adóitól. Hetedet vagy kilencedet adtak, ajándékkal és munkajáradékkal is szolgáltak, de fizették a censust. Az örökös jobbágyok adói: Nagyon érdekes, hogy az örökös jobbágyok nemcsak bevett szokás és urbárium, hanem kontraktus alapján is adóztak. A kontraktus alapján adózó örökös jobbágyok szinte minden helyen adtak kilencedet, néhol tizedet vagy hetedet, ajándékot, censust és robotoltak is. Kevés helyen jellemző, hogy kontraktusuk értelmében csak készpénzt adtak. A váci káptalan által birtokolt Üllő helységben kontraktus szerint adóztak, mivel elálltak a számukra kedvezőtlen urbáriumtól, megegyezve a földesúrral: „Urbáriumunk vagyon, mely in anno 1765. 20-a Maii földes uraságunk által nemes vármegye tisztyeinek jelen létében tétetett [...] De attul tek. uraságunk sok könyörgéseink után magunk nagy könnyebbségével recedált és ideig való kontraktusra velünk lépett."9 9 Hasonlóképpen adóztak a szokás alapján terheiket leróvók is. Egy rendkívül érdekes jelenség is előfordul Pest megyében, amivel sem Borsodban, sem Zalában nem találkoztam. A 7. kérdőpontban több helységben is úgy nyilatkoztak a jobbágyok, hogy „ajándékot semminémü titulus alatt soha sem adtunk, nem is praetendáltatik tőlünk", miközben a 3. kérdőpontra adott válaszban tételesen felsorolták a culináriákat: „Ezen kévül konyhára való naturálékat esztendönkint adunk: vajat iczét nr. 50, tojást nr. 500, tyúkot nr. 250, ludat nr. 12." A munkajáradék különböző formái éltek a vármegyében. A szokásos földművelő (szántó, vető, arató, betakarító) munkák mellett favágás, szállítás, szőlőben végzett munkák, sóhordás, marhák vásárra hajtása, nádvágás stb. Olyan települések is voltak, ahol a jobbágyok megadták a robotnapok számát, de olyanok is, ahol arról nyilatkoztak, hogy nem tudják - amikor kellett, mentek: „Nem lévén meghatározva szolgálattyoknak napjai, valamikor az uraságoknak teczett, szekér és kézi munkával edgyütt ki kellett mind a két részrül való jobbágyoknak állani, és így robotájoknak számát nem tudgyák." (Rátót) Általában jellemző a megyére, ahol azt vallották a parasztok, hogy nem robotolnak, ott is dolgoztak egy keveset, de gyakran önszántukból. Például „Kontraktus mellett lévén, robottákat nem teszünk, ki vévén: Megyeri pusztán mélt. uraságunknak edgy darab réttye vagyon, aztat esztendőnként kontraktusunk szerént 2 nap minnyájan ki menvén, lekaszállyuk s annyi nap föl gyüjttyük s annak ideiben edgy napp bé hordgyuk. Ezen kívül Fóton, szomszédságunkban lévő mélt. uraság szőleit ugyanazon kontraktusunk szerént esztendőnként mivelvén, abban mindennémű munkát meg teszünk edgy napp, melynek egész esztendő által való munkája hat napot tészen. Annak előtte mélt. uraságunk Pesten lakván, konyhára szükséges fát edgy ölet egész házhelyes gazda [...] hordván, minthogy immáron mélt. uraságnak szüksége nincsen, a helyett edgy egész ház-helyes 10 szekér trágyát mélt. uraságnak réttyeire szokott hordani, melynek is hordása 2 napig szokott tartani. Nem külömben kont-99 Uo. 396.
