Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Solymosi József: Forradalmi átalakulás Északkelet-Magyarországon 1848-ban. (Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék 1848 tavaszán és nyarán) I/83
Vármegye Parancsnok Létszám Ung Gróf Buttler Sándor nemzetőr őrnagy 200 fő (szeptember vége) Bereg Freyseysen Gyula nemzetőr százados 222 fő (szeptember közepe) Ugocsa Lator György nemzetőr százados 159 fő (szeptember vége) Máramaros ? ? Események a négy vármegye területén: 1848. március-augusztus A nemzetiségek helyzete Az északkeleti megyékben több jelentős létszámú nemzetiség élt. A magyar lakosság mindenhol kisebbségben volt. Beregben nagy számban ruszin, Ungban ruszin és szlovák, Máramarosban és Ugocsában ruszin és román népesség élt. A politikai és gazdasági hatalom azonban mindenhol — néhány román nemzetiségű tisztviselő kivételével — hagyományosan a magyar nemesi réteg kezében volt. A népképviseleti választások és megyei tisztválasztások eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy ez a helyzet 1848 nyarán sem változott. Ennek ellenére ezen a területen nem alakult ki a Délvidéken vagy Erdélyben tapasztaltakhoz mérhető nemzetiségi konfliktus. Egyedül a románok rendelkeztek nemesi származású, a megyei közéletben különböző funkciókat betöltő politikusokkal (Mihályi Gábor, Mán József). Ok a magyar kormányzatot támogatták és képviselőként, kormánybiztosként szerepet is vállaltak mellette. A román nemzet képviselői már 1848. május 10-i máramarosszigeti gyűlésükön hűségükről biztosították a királyt, a hazát és a nemzetet.9 3 Nyilatkozatot is kiadtak, melynek aláírói a két említetten kívül Jurka János, Vlád László, Mihályka László, Jura György és Mihályi György voltak. A nyilatkozatban a közelmúlt eseményeit így értékelték: „ Megrázta idegeinket a hír, a szláv szellemben és érdekében Bánát és Bácskában történt iszonyú hazaárulásnak híre." Egyértelműen kijelentették: „a szerbek, illírek, szóval a pánszlávisták, s minden kivívott reformok elleni reakciót, bárhogy is megkísértendő e hon ellenségei ránkszámítását mindenkor vissza fogjuk utasítani, tőlük soha ilyen felhívásokat elfogadni nem fogunk." Továbbá Máramaros megye minden „oláhajkú lakosai" nevében kijelentették, hogy mindig igaz magyar polgárok voltak és maradnak.94 A nyilatkozattal egy időben, május 10-én jelent meg a Márczius Tizenötödike hasábjain Jura György cikke a magyarországi románok hűségéről.9 5 A magyarországi románok május 21-i pesti nyilatkozatán, mely szintén hűségükről biztosította a királyt és a nemzetet, az aláírók között azonban nem volt helyi képviselő.9 6 A többi nemzetiség nem tartott gyűlést. A ruszin vagy orosz nemzetiségre legnagyobb hatása a görög katolikus papságnak volt, ők voltak szellemi 93 Az 1848-49. évi forradalom i. m. 73. 94 Pesti Hírlap (78.) 1848. jún. 9. 530. 95 Márczius Tizenötödike (48.) 1848. máj. 10. 192. 96 Az iratot 1. Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. I-II. Pest, 1868-1869. I. 146-148.
