Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
nagyhatalmak politikájával, jobban érthetőbbé válik a bécsi külpolitika esetenkénti kényszerpályája vagy a II. Ferdinánd-féle ellenreformáció jellege.185 Az Ausztriai Ház 16-17. századi erőcentrumai (a Pireneusi-félsziget, a burgundi birodalmi kerület, Eszak-Itália, a Nápolyi és Szicíliai Királyság, a közép-európai Habsburg Monarchia és a gyarmati világ) körül négy jelentősebb frontvonal alakult ki. Az amerikai őslakosok elleni újvilági, az Oszmán Birodalom elleni közép-, kelet- és dél-európai és észak-afrikai, a holland Egyesült Tartományok elleni németalföldi és újvilági, a Franciaország ellen a kontinens különböző területein zajló háborúk egymástól jelentős mértékben elszigetelve folytak.18 6 Csak alkalmanként kerültek egymással szorosabb kölcsönhatásba, mint a francia-holland és a francia-török esetenkénti szövetségek, vagy az Ausztriai Ház két ága közötti együttműködések alkalmával. Spanyolországnak az V Károly halála (1558) utáni évszázad túlnyomó részében a holland Egyesült Tartományok,18 7 az osztrák Habsburgoknak pedig az Oszmán Birodalom volt az elsődleges ellenfél. Míg a német-római császár csekély valós politikai hatalma, illetve a közép-európai Habsburg Monarchia regionális nagyhatalmi státusa a 16-17. században (Eszak-Itália kivételével) csak rendkívül korlátozottan tette lehetővé, hogy a dinasztia keleti ága jelentős mértékben befolyásolja az Alpokon és a Rajnán túli országok politikai és gazdasági fejlődését, addig a Spanyol Monarchia átvette és továbbfejlesztette V Károly Európa jelentős részét lefedő katonai, kereskedelmi és diplomáciai hálózatát. A magyar történetírás tudása a fentiekben jelzett alapkutatások megkezdésével és szisztematikus folytatásával számottevő mértékben módosulhat és bővülhet arról, hogy az e tanulmányban részletesen bemutatott spanyol rendszerben — amelynek legészakibb dominója Németalföld, legdélibb Szicília és Nápoly, legkeletibb pedig a bécsi spanyol követség révén Bécs volt — milyen szerepet játszott a testvérág, az osztrák Habsburgok kormányozta Magyar Királyság. Budapesten is olvasható az az európai historiográfiában gyakran említett, 1618. novemberi spanyol államtanácsi jegyzőkönyv, amelyben megjelenik Madrid félelme, hogy „Bécs bukása", azaz a közép-európai Habsburg-államegyüttes esetleges összeomlása dominóelv-szemen magával ránthatja Németalföldet és Itáliát, és ezzel Madridot is.18 8 Nemcsak a Magyar Királyságnak a spanyol rendszer peremén elfoglalt különleges helyéről fog többet megtudni a magyar historiográfia, de a keresztény Európa egy évszázadon át legerősebb álla-185 Vö. pl. Bérenger, J.: Histoire i. m. 267., 270., 334-348. iáé y- pee r Schmidt- Krieg und Recht an den Grenzen des Christianitas: Der Zweifrontenkrieg des spanischen Imperiums gegen Muslime und Indios (16./17. Jahrhundert). In: Gewalt in der frühen Neuzeit. Hrsg. Claudia Ulbrich — Claudia Jarzebowski — Michaela Hohkamp. Berlin 2005. 307-323. 187 A spanyol államháztartás kiadásainak relatív többségét a nyolcvanéves háború során Németalföldre költötték el. Pl. az 1637. évre tervezett összes kiadások egyharmada illette az északi spanyol tartományt, az oda utalt összegek már a 16. században több alkalommal meghaladták a négy millió dukátot. 188 MOL Mikrofilmtár, 45227. (Est. 711. fol. 87.) Vö. Kohler, A.: Die europäische Bedeutung i. m. 147.
