Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
együtt) mi volt a szerepük a spanyol katonai stratégiai gondolkodásban, és minderről mit tudtak a magyar toborzók és tisztek.13 8 A szórt adatokból arra lehet következtetni, hogy több ezren lehettek azok a magyarországi és spanyolul ungaro szóval leírt katonák, akik a fent említett három kategória közül az utóbbi kettőben átutalt spanyol pénzek révén jutottak a császári seregbe,13 9 és Madridban szerepet szántak nekik az 1636-ra tervezett franciaellenes hadjáratban.14 0 A Spanyol Monarchia roppant erőfeszítései ellenére az összehangolt, a Burgund Grófság és Spanyol Németalföld területéről kiinduló, a Madrid által a tengeren is támogatott spanyol-császári támadás azonban elmaradt. Ferdinánd a prágai béke bizonytalannak ítélt következményei miatt nem szánta el magát a testvérág feltétel nélküli segítésére. Matthias Gallas császári hadvezér csapatai csak 1636 szeptemberében jelentek meg a Burgund Grófságban, a bíboros-infánsnak egyedül kellett hadjáratot indítania. Ez kezdetben igen sikeresnek bizonyult, a Párizstól 150 kilométerre fekvő Corbie 1636. augusztus 15-i bevétele után Franciaország igen nehéz helyzetbe került és Jean de Werth császári lovastábornok seregében magyarországi katonák is eljutottak Párizs határába.141 Richelieu bíborosnak azonban sikerült megőriznie hatalmát, és a növekvő és egyre tapasztaltabb hadsereg egyre több alkalommal tudott felülkerekedni vetélytársán. A kiegyenlített küzdelemben a Francia Királyság egyre több alkalommal vette át a kezdeményezést. 1643-ban egy Spanyol Németalföldről kiinduló spanyol ellentámadás kudarcba fulladt és a francia csapatok Rocroi-nál jelentős vereséget mértek a spanyol gyalogságra. A harmincéves háborút lezáró lényegi, elhúzódó béketárgyalások 1645-ben kezdődtek.14 2 1648-ban a Vesztfáliában tárgyaló öt nagyhatalom (a németrómai császár, Franciaország, a holland Egyesült Tartományok, Spanyolország és Svédország) a birodalmi rendek és más európai fejedelmek közreműködésével a közöttük zajló négy konfliktusból (a szembenálló felek a császár és Franciaország, a császár és Svédország, Spanyolország és a holland Egyesült Tartományok, Spanyolország és Franciaország) közül (utóbbi kivételével) hármat lezárt. Münsterben 1648. január 30-án írták alá a spanyol-holland, október 24-én a császár és a francia király közötti békét, ugyanezen a napon Osnabrückben a 138 Vő. Monostori T.: Adatok i. m. 52-53. 139 1635-ben három alkalommal, összesen 60 ezer forintot adott a spanyol király rendkívüli követe (Onate gróf) három ezer magyar (lovas)katona (Soldados Ungaros) fogadására. HHStA, Staatenabt, Sp, Varia, Karton 7a, Descargo y Datta... (1. 123. jegyz.), passim. 140 1635-ben a segély részeként 430 ezer forintot kapott a császár, és szerződésben kellett köteleznie magát arra, hogy a pénz egy részéből toborzott kozákokat és „horvátokat" beveti Franciaország ellen. 141 Vö. Várkonyi Gábor: Magyarok a római király választásán 1636-ban. In: Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp. 1993. 187-214.; R. Lesaffer: Defensor Pacis Hispanicae. De kardinaal-infant, de Zuidelijke Nederlanden en de europese Politiek van Spanje. Van Nördlingen tot Breda (1634-1637). Ancien pays et assembles d'Etats XCVII. Standen en landen. Heule 1994. 163-174., vö. még Kropf Lajos: Magyar eredetű franczia huszárezredek. Hadtörténeti Közlemények 10. (1897) 434. és Bérenger, J.: Histoire i. m. 311. 142 A 3,2 millió birodalmi tallér összköltséggel járó konferencia során fél-fél millió tallért költöttek el a franciák és a spanyolok, negyed milliót a császár, a hollandok és a svédek. Parker, G.\ Thirty Years' War i. m. 188.
