Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
császár és a svéd királynő közöttit, utóbbi kettőben a birodalmi rendek egy része is belefoglaltatott.14 3 A vesztfáliai békék csak a Német-római Császárság területén hoztak tartós nyugalmat. Az Ausztriai Ház két ágának egymástól való újbóli eltávolodását mutatja, hogy a tárgyalások során nem követtek közös stratégiát. Bár a császár többnyire igyekezett alkalmazkodni a Katolikus Király igényeihez,14 4 végül megtiltották neki, hogy a folytatódó francia-spanyol háborúban akár mint császár, akár mint osztrák főherceg, katonákkal vagy pénzzel segítse a testvérágat.14 5 Ezzel az egyik legfontosabb francia háborús cél (a két Habsburg-ág szétválasztása) teljesült. A császárnak nem volt más választása, mert a birodalmi rendek azzal fenyegették, hogy a békét nélküle írják alá, ezzel III. Ferdinánd a császári címet kockáztatta volna. A svédekkel kötött szerződésbe azonban belefoglalták a spanyol királyt, mint a császár első számú szövetségesét. AIV Fülöp és XIV Lajos (1643-1715) közötti háborút lezáró béke szövege 1648-ra (kisebb jelentőségű pontoktól eltekintve) elkészült. Az aláírása azonban elmaradt, mert mindkét fél bízott abban, hogy rövidesen sikerül felülkerekednie a másikon. A franciák többek között a két Habsburg-ág szétválasztása, a spanyol birodalom erővesztése miatt reménykedtek ebben. 1648-ban azonban úgy tűnt, hogy Madrid van jobb helyzetben: az 1638-ban született XIV Lajos ekkor még gyerek volt, Franciaország 1648 júliusában államcsődöt jelentett, augusztusban pedig a Fronde-lázadás (1648-1653) előszele emelt barikádokat Párizs utcáin. A polgárháború kitörésében jelentős szerepe volt az elégedetlenségnek, hogy Richelieu utódja, Mazarin bíboros nem kötött békét a spanyolokkal.146 Egyes magyar politikusok a béketárgyalások időszakában is együttműködtek a bécsi spanyol diplomatákkal. Lippay György esztergomi érsek és mások adhattak át olyan, a konstantinápolyi francia követ és a harmincéves háborúba utóbb szintén bekapcsolódott erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György közötti levélváltásból származó iratokat az állandó követnek, amelyeket azután a vesztfáliai tárgyalások előkészítő szakaszában a spanyol delegációt vezető Diego Saavedra Fajardo használt fel egy politikai pamfletjében, amelyet utóbb Brüsszelbe küldött.147 143 Konrad Repgen: Die Westfälischen Friedensverhandlungen. Überblick und Hauptprobleme. In: 1648. Krieg und Frieden in Europa. I—II. Hrsg. Klaus Bußmann - Heinz Schilling. Münster 1998. I. 355-372. A holland-spanyol béketárgyalásokra: Israel, J. I.: The Dutch Republic i. m. 347-374. 144 Vö. Parker, G.: Thirty Years' War i. m. 274.: 15. jegyz. 145 Nevezetesen a francia király és a császár közti békében: Instrumenta Pacis Westphalicae. Die Westfälischen Friedensverträge 1648. Bearb. Konrad Müller, (a továbbiakban: IPW) Instrumentum Pacis Caesareo-Gallicum Monasteriense. 3. és 4. paragrafus (83-84.) 148 Paul Sonnino: Prelude to the Fronde. The French Delegation at the Peace of Westphalia. In: Der Westfälische Friede. Diplomatie - politische Zäsur - kulturelles Umfeld - Rezeptionsgeschichte. Hrsg. Heinz Duchhardt. Münster 1998. 232. 147 Tibor Monostori: Transilvania en el horizonté político-ideológico de Saavedra Fajardo. Res pública. Revista de filosofía política 11. (2008) 351-366.
