Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
ezzel az Alpok kulcsfontosságú átjárója után a Rajna-mente egy újabb jelentős része spanyol felségterület lett. 1620 júliusában Ferdinánd császárnak hatezer saját katonája volt, 13 ezer spanyol zsoldban állt, Bajor Miksa pedig 23 ezer embert küldött. A Katolikus Liga és a császári seregek 1620. november 8-án (a Spanyol Németalföldön nevelkedett és kiképzett) Karl Bonaventura de Longueval, Graf von Bucquoy és a vallon Johann Graf von Tilly vezényletével győzték le Fehérhegynél a cseh felkelőket és szövetségeseiket. A csatában döntő szerepe volt a vallon infanteríának és a nápolyi csapatoknak.127 A vallon gyalogság tábormesterét (maestre de campo), Guillermo de Verdugót, a csata egyik hősét, aki a legértékesebb foglyot ejtette (nevezetesen Anhalti Keresztély fiát fogta el), később a magyar-morva határ őrzésével bízták meg.12 8 A spanyol rendszer egyes elemei közötti csapatmozgásokat számos alkalommal befolyásolta a magyarországi hadszíntér, például Bethlen Gábor fejedelem hadjáratai.12 9 A fehérhegyi győzelemnek nagy szerepe volt abban, hogy 1621 tavaszán a spanyolok folytatták a háborút a hollandokkal, ami egyúttal a harmincéves háború folytatását is jelentette.13 0 A már említett Olivares gróf 1622-ben lett a spanyol államügyek első számú intézője. Hamarosan a hadszervezetet, a gazdaságot és az uralkodói udvar működését érintő reformintézkedéseket jelentett be, Madrid külpolitikájában pedig újra jelentős szerepet kapott a Német-római Birodalom. A spanyol külpolitika fő céljai (a katolicizmus védelme, a károlyi örökség és az Indiákkal folytatott kereskedelem monopóliumának megőrzése) továbbra is a hollandok legyőzését és Németalföld visszahódítását, de legalább egy kedvező béke megkötését tették a Spanyol Monarchia legfontosabb célkitűzésévé. Megvalósulását és Hollandia megtörését Olivares az 1620-as évek közepétől egy, a német-római császár, a birodalmi katolikus fejedelmek és a spanyol király közötti, egyszerre védelmi és támadó jellegű szövetség létrehozásától várta. Intenzív kapcsolatot épített ki a bajor választófejedelemmel, a császári hadvezér Albrecht von Wallensteinnel, és újra szorosabbra fűzte a viszonyt a bécsi testvérággal.131 127 A csatáról és a magyar seregek részvételéről: Krebs, J.: Die Schlacht i. m. 98-121.; Chaline, O.: La bataille i. m. 141-191. 128 L. Onate gróf levelét Dietrichstein bíborosnak (Bécs, 1621. júl. 16.), amelyhez mellékeli a Verdugónak néhány nappal korábban írt levele másolatát. A Verdugóra vonatkozó adatok a Morva Tartományi Levéltárban, a Dietrichstein családi levéltárban: Moravsky zemsky archiv v Brné, Rodinny Archiv Ditrichstejnû (a továbbiakban: MZA RAD), Kart. c. 439., itt fol. 2r. Verdugót nem sokkal később a Rajna mellé helyezték át, ott halt meg 1628-ban. A híres spanyol tábornagy, Francisco Verdugo fiának életéről 1. Krebs, J.: Die Schlacht i. m. 98.: 1. jegyz. Kreuznachból írt levelei Dietrichstein bíborosnak, csekély magyar és erdélyi vonatkozással: MZA RAD, Kart. c. 445. sine fol. (mintegy 160 fólió) A spanyolországi katonák csehországi birtokszerzéseit és Verdugót említi: Evans, R. J. W.: The making i. m. 201. 129 L. Izabella (férje, Albert főherceg halála után Spanyol Németalföld kormányzója) levelét IV Fülöphöz (Brüsszel, 1622. február 20.), amelyben beszámol arról, hogy utasította a bécsi spanyol állandó követet (Onate grófot), hogy miután a Bethlennel kötött nikolsburgi béke után felszabadultak vallon, spanyol és itáliai csapatok, azokat Alsó-Pfalzba kell vonni. Correspondance i. m. Nr. 194., 62-63. (regeszta) 130 Vö. Parker, G.: Thirty Years' War i. m. 58., 154. 131 Monostori Tibor: Adatok a spanyol-magyar kapcsolatok történetéhez. A spanyol király és a német-római császár közötti szövetség terve, 1624-1637. Kút 7. (2008: 1. sz.) 44-62. E cikkben
